Őssejt transzplantáció autoimmun betegségekben
A hematopoietikus őssejtek transzplantációja igen hatásosnak ígérkezik bizonyos autoimmun betegségekben (javulnak a beteg kilátásai, életminősége), bár egyelőre még nem tisztázott, mely betegek profitálhatnak ebből a kezelésből, közli az OTSZ Online.
A European Society for Blood and Marrow Transplantation (EBMT) 2019-es találkozóján széles körben foglalkoztak a csontvelőtranszplantáció lehetőségeivel autoimmun betegségek (pl. sclerosis multiplex, szisztémás sclerosis) kezelésében. Bár a módszert már az 1990-es évek közepétől használják, kezdetben az ideggyógyászok, a reumatológusok, a gasztroenterológusok is vegyes érzelmekkel fogadták. Akkoriban az onkológiában használatos nagydózisú kemoterápiát, illetve az autológ hematológiai őssejt kezelést próbálták bevezetni bizonyos speciális gyulladások kezelésére. (jelenleg ezen betegségek némelyikében igen jó hatásúak a legújabb biológiai hatóanyagok, de nem eredményeznek elegendően hosszú választ és borzasztó drágák.) Az autológ hematopoietikus őssejt- transzplantációs (HSCT) kezelés nemcsak hatásos, de még egyes rezisztens esetekben is hosszú remissziókat idéz elő és sokkal költséghatékonyabb, mint a biológiai szerek.
Az autoimmun betegségek HSCT kezelése túlnyomórészt autológ átültetéssel történik, de néhány esetben allogén transzplantációt végeznek. Dr. Raffaela Greco és munkatársai (IRCCS San Raffaele Scientific Institute, Milano) retrospektive elemezték az allogén transzplantációk eredményeit. Az azonosított 128 allogén HSCT-ben részesült beteg közül 64 töltötte ki a hosszú idejű kimenetelről szóló részletes kérdőívet. Minden beteg részesült már immunszuppresszív kezelésben, 18-an (7%) már előzetesen is részesült transzplantációban, ami 15 esetben autológ volt. A diagnózistól a transzplantációig átlagosan 3,8 év telt el. 49 hónap átlagos követés után a kiújulások aránya 3 évnél 18%, 5 évnél 20% volt, az 5 éves progressziómentes túlélés 59,4% volt. Krónikus graft versus host betegséget (GVHD) 5 évnél (a betegek 27,8%-ánál) tapasztaltak. A végső értékelés szerint a betegek 67,2%-a komplett klinikai választ, 6,3%-a részleges választ adott. Többváltozós analízis szerint a kiújulás, vagy progresszió lényegesen gyakoribb felnőtteknél, mint gyermekeknél, és a nők kilátásai rosszabbak, mint a férfiaké. Összeségében a mortalitás, a PFS, a teljes túlélés, a GHVD egyaránt javult az utóbbi években.
