Magyar orvoskar: még semmi sem biztos

Online aláírásgyűjtést indítottak a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar oktatói és hallgatói az önálló magyar kar megalakításáért. "Követeljük az Oktatási Törvény betartását a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen" címmel tették közzé csütörtökön álláspontjukat a petitieonline.com internetes fórumon a MOGYE magyar oktatói és a Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség. (Két nappal korábban ugyanitt az egyetemi autonómia védelmében indított aláírásgyűjtést a „másik oldal”.) A magyar felhívás szerzői emlékeztetnek arra, hogy a 2011-ben hatályba lépett román oktatási törvény szerint a multikulturális és többnyelvű egyetemeken - amelyek között a MOGYE-t is nevesíti a jogszabály - a nemzeti kisebbségek nyelvén működő tagozatot vagy oktatási vonalat kell létrehozni. A magyar oktatók és diákok leszögezik, hogy élni kívánnak a törvény által biztosított lehetőségekkel. Ezt az egyetem vezetőségének román többsége megakadályozta.   Brassai Attila egyetemi professzor, a MOGYE egyik oktatója szerint azért volt szükség erre az állásfoglalásra, mert a román diákok napok óta tartó utcai megmozdulásaikon azt a látszatot próbálják kelteni, mintha kizárólag a politikusok erőltetnék a magyar kar megalakítását a MOGYE-n, és azt az érintett magyar oktatók és hallgatók nem támogatnák.

A romániai sajtó is gazdagon foglalkozik az immár kolíciós kérdéssé vált vitával. „A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikai zsarolással vívta ki a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar karát” - írta a kormányülés után az Adevarul című román napilap. Felidézik, hogy az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciói nem voltak hajlandók részt venni a parlament ülésén, amíg a kormány nem döntött a kormányhatározat-tervezetről.

A Gandul.info című portál a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párt (PD-L) Maros megyei vezetőit idézi, akik nem értenek egyet a magyar kar létrehozásával. Szerintük az RMDSZ "sarokba szorította" a PDL-t, amely így kénytelen volt engedményt tenni kisebbik koalíciós partnerének, és emiatt csökkenhet a PD-L támogatottsága Erdélyben.

Cristian Tudor Popescu, Románia egyik legismertebb publicistája a Gandulban azt írja: a magyar nyelvű kar létrehozásának nincs semmi köze az orvosképzéshez. A cikkíró szerint a magyar nyelvű orvosi szakkifejezések nem szolgálnak egyéb célt, minthogy a magyar anyanyelvű orvosok a magyar betegekkel "zártkörű etnikai hálózatot" alakítsanak ki Erdélyben a román állam pénzén. Popescu szerint ez a hálózat - amelyből a románok ki vannak zárva - pótolja a magyar szélsőségesek által megálmodott, korábban elvesztett államiságot, és emlékeztet az osztrák-magyar monarchia idejére, amikor a magyar nyelv domináns volt, és annak ismerete nélkül a nemzeti kisebbségek tagjainak semmi esélyük nem volt érvényesülni a korabeli közigazgatásban, oktatásban vagy igazságszolgáltatásban.

A Krónika című erdélyi napilap szerint semmi sem szavatolja, hogy a tíznapos közvita végén valóban megszületik a marosvásárhelyi gyógyászképzés magyar karát visszaállító kormányhatározat, hiszen hasonló kezdeményezések buktak már el Romániában.

Smaranda Enache, az ismert emberjogi harcos egy marosvásárhelyi sajtótájékoztatón azt mondta, ugyan attól nem tart, hogy Marosvásárhelyen ismét olyan véres etnikai összecsapás következik be, mint amilyen 1990 márciusában volt, de az egyetemen  kialakult feszültség befolyásolhatja a román-magyar államközi kapcsolatokat, és akár Románia schengeni övezeti csatlakozására is kihatással lehet. A Székelyhon portál beszámolója szerint Smaranda Enache egyértelműen az egyetem szenátusát és rektori hivatalát tette felelőssé a kialakult feszültség miatt. Úgy vélte, a törvényt kikerülve fogadtak el egy olyan egyetemi chartát, amely nem foglalja magába az egyetem multikulturális jellegét.  Azt is megjegyezte azonban, hogy ennek ellenére az egyetemnek kellene megoldania az ügyet, s nem tartja megfelelő megoldásnak, hogy Bukarestből, kormányhatározattal hozzák létre a törvényben előírt magyar tagozatot.

A március 15-i ünnepségeken is téma volt a MOGYE ügye. Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Szatmárnémetiben arról beszélt, vannak még olyanok, akik megkérdőjelezik azt, hogy a magyaroknak saját maguknak kell dönteniük az őket érintő kérdésekben, legyen szó akár kultúráról, vagy oktatásról. "Ezt a harcot nem adjuk fel, nem fáradunk bele, nem engedünk sem zsarolásnak, sem fenyegetésnek" - mondta Kelemen, hozzátéve, a magyarok nem akarnak egyebet, mint élni a törvény által szavatolt joggal.