Orvos helyett robot?

Számos olyan terület van az egészségügyben, melyekben segítségünkre lehetnek a chatbotok. Megrövidítheti például a várakozási időt, illetve nagyobb önállóságot ad a páciensnek, aki a bot alkalmazásával aktívan részt vehet a saját kezelésében, gondozásában. Alkalmas a rendszer a kórházi felvétel előtti információgyűjtésre, praktikus tanácsokkal is elláthatja a betegeket a befekvés előtt. Hányra, hova menjen a beteg, mit vigyen magával, ki és mikor látogathatja, de segíthet a biztosításokkal kapcsolatos kérdésekben is, valamint magánellátóknál a számlázással kapcsolatban is információt adhat. Jó lehet a vizsgálati időpontok lefoglalására, vagy módosítására. A kórházból való távozás után pedig segít az utánkövetésben és állapotkontrollban, de a gyógyszereléssel, diétával, mozgással kapcsolatban is vezetheti a beteget, és a később beérkező vizsgálati eredmények megismerésében is szerepe lehet.

Amire viszont vigyázni kell. A valódi orvos-beteg kapcsolatot semmilyen eszköz, vagy informatikai megoldás nem helyettesítheti. A módszer csak bizonyos ellátási folyamatokban, illetve ezen folyamatok egy meghatározott fázisában használható veszélytelenül. Nagyon óvatosan kell bánni az automatizálással, valamint az algoritmikus működéssel. A folyamatosan – telefonon, vagy személyesen – elérhető humán jelenlét mindenképpen szükséges. Azt sem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a bot rendszeres fejlesztése, “tanítása” elengedhetetlen. Ha bármilyen új szempont jön a rendszerbe, azt lehetőség szerint azonnal meg kell jeleníteni a bot működésében. És még egy. Ahhoz, hogy egy ilyen rendszer megfelelő módon működjön, és valóban segítse, ne pedig akadályozza a betegellátást, a fejlesztésben résztvevő személyeknek ismerniük kell a betegellátás folyamatát és a lehetséges buktatókat.

Ficzere Andrea írása a Betegfókusz blogon olvasható.