Orvos, civil kurázsival

Bár számtalan dolgot csinál egyszerre, nem álláshalmozó. Dr. Józan-Jilling Mihály Szekszárdon osztályvezető főorvosa egy ötvenágyas kardiológiai-nefrológiai osztálynak, egy tizenkét ágyas koronáriaőrzőnek és irányítja a kórház sürgősségi osztályát. A nukleáris kardiológia egyik elismert művelője, a szekszárdi és a megyei ambuláns kardiológiai rehabilitáció megszervezője. A helyi Német Önkormányzat vezetője, többek között nyugdíjasházak alapítója.

  Hogyan néz ki egy átlagos munkanapja?
– Hatkor kelek, hétkor vizitelek a sürgősségi osztályon. Megbeszéljük az éjszakát, az ügyeletet. Tudta, hogy az SBO-t Amerikában találták ki? Ott a sürgősségi osztályok szociális értelemben is hézagpótlóak. A rossz körülmények között élőket, a nem biztosítottakat, a hajléktalanokat is ellátják. A magyarországi gyakorlatban sok az analógia. Mivel a vidéki alapellátás összeomlófélben van, sok faluban már orvos sincs, gyakran az ő munkájukat látjuk el. Máskor az árokpartról hozzák be a pácienst – megmentjük a fagyhaláltól. Egy társadalom szervezettségét az határozza meg, mekkora a véletlen szerepe. A jól szervezettebben kicsi, a rosszul szervezettben nagy. Nem a polgár dönt – vele történik valami. De nem ezt kérdezte.
 Azért örülök, hogy elmondta. A sürgősségi vizit után mi jön?
 – Nyolckor megbeszélés, utána vizit a koronáriaőrzőben. Majd fogadok néhány előjegyzett ambuláns beteget, és vizitelek az osztályon. Délután lemegyek az izotópdiagnosztikára átnézni a leleteket, konzultálni. A kezdetek óta foglalkozom nukleáris kardiológiával, a szívizom életképességi vizsgálatával. 2002-ben, német segítséggel sikerült egy kétfejes SPECT-kamerát (Single Photon Emission Computertomograph) szerezni. Csúcstechnika, büszke vagyok rá. Már nem én használom, de ahogy öregszem, egyre többet konzultálnak velem, a fiatalok kikérik a véleményem. Általában hat-hét körül végzek. Szerdánként egész nap ambulálok, a rendelőben átlagosan 60-70 beteget látok el. Minden kedden ötre regionális konzíliumba megyek Pécsre, a Szívklinikára, ahol megbeszéljük közös ügyeinket: betegeinket, a regionális programokat. Két-háromhetente esténként pontszerző továbbképző előadásokat tartok fiatal belgyógyászoknak, kardiológusoknak. Havonta kétszer ügyelek is, hogy ne szakadjak el az osztályos munkától, ehhez ragaszkodom.