Orbán Viktor: Évekre van szükség, míg az állami egészségügy beáll
A „zagyvalékos” és „kutyulék” szavakkal jellemezte az egészségügyi ellátórendszert Orbán Viktor miniszterelnök a csütörtöki, évzáró Kormányinfón, ahol azt is elmondta, kettős ellenőrzési rendszer bevezetését tervezik.
Hosszú szakmai egyeztetést folytattunk a kórházadósságról – árulta el Orbán Viktor miniszterelnök az intézmények történelmi eladósodását, az országos kórházi főigazgató, Jenei Zoltán, valamint a két tucat kórházvezető menesztését firtató felvetésre, amely az évzáró Kormányinfón hangzott el, ahol a kormányfő válaszolt a sajtó kérdéseire.
A magyar egészségügy se nem magán, se nem állami, hanem egy „kutyulék” – fogalmazott Orbán Viktor, aki elmondta azt is, hogy félnek a magánellátás irányába lépni, mert ez a biztosítási rendszer magánkézbe adását is jelentené, ami a szegényebb rétegek számára fájdalmas megoldás lenne. A kormány ezért az állami biztosító megtartására, és annak szerepének kibővítésére törekszik – jelentette ki.
A kormány egy jobban szabályozott állami rendszert akar, ennek kiépítése van folyamatban – foglalta össze a miniszterelnök, aki hangsúlyozta, hogy a magánellátást nem tiltják be, az kiegészítő elemként továbbra is megjelenhet, ugyanakkor nem akarják, hogy a két szegmens bármilyen módon összekeveredjen, mert „a profit mindig a magánszolgáltatók irányába mozdul, a költség pedig az állami oldalon marad”.
A mostani „zagyvalékos”, kevert rendszer rendbetétele zajlik, ahol ugyanaz a műtét „drágább emitt mint amott”. Ezt a munkát a mostaninál gyorsabban kell elvégezni, ezért váltották le a kórházigazgatókat.
Évekre van szükség, míg az állami egészségügy beáll – prognosztizálta a kormányfő, és beszélt arról is, hogy kettős ellenőrzési rendszer bevezetésére van szükség. Ennek egyik ága a kórházi, a másik pedig egy sokkal erőteljesebb, igazi, pénzügyi ellenőrzési rendszer a biztosító oldaláról. – A biztosító ne csak kiutalja az ellátások árát, hanem mondja meg, mennyibe kerül a beavatkozás – mondta Orbán Viktor, aki szerint emellett meg kell tartani a szakmai ellenőrzést is, és ezeket kell megfelelő módon összefésülni. Most ez a folyamat zajlik.
Nem győzünk elég hálásak lenni a Magyar Orvosi Kamarának a hálapénzrendszer megszüntetéséért, ami egy olyan szakmai és morális gesztus volt, amit nem értékelünk kellőképpen – szögezte le még a miniszterelnök.
Az elégedettség a szótáramban nem szerepel, olyan miniszterelnökre, aki meg van elégedve bármivel, nincsen szükség – így fogalmazott a kormányfő arra a kérdésre válaszolva, hogy elégedett-e Pintér Sándor belügyminiszterrel. Ugyanakkor hozzátette, hogy Pintér Sándor jól végzi a munkáját.
Mivel népszavazási kezdeményezés van folyamatban, így sem a kormány sem a képviselők nincsenek lépéskényszerben az eutanáziával kapcsolatos szabályozás terén – válaszolt Karsai Dániel felülvizsgálati kérelmével és az életvégi döntéssekkel kapcsolatos kérdésre a miniszterelnök. Hangsúlyozta, mindez emberi kérdés, egy „megrázó emberi sors”, nem pedig egy „ügy”.
„Vele vagyunk, együtt érzünk az érintettel, még imádkozunk is érte, ha ezt megengedi” – mondta Orbán Viktor, de kerülte, hogy kimondja „az érintett” nevét.
A Kormányinfó keretében megtartott nemzetközi sajtótájékoztató felvezetőjében a kormányfő arról beszélt, hogy 2023 „a nagy küzdelmek éve” volt, amelynek színterei a háború, a terrorfenyegetettség, a migráció, az infláció és Brüsszel, 2024-ben viszont a küzdelmek helyett ismét a családok kerülnek a középpontba.
