Öngyilkos gyermekek
A gyermeköngyilkosság tekintetében hazánk a középmezőnyben helyezkedik el a világ országai között, derül ki az MNO összeállításából.
Ha a felnőttek számát tekintjük, az arány még rosszabb. Balázs Judit pszichiáter szerint az esetek kilencven százalékában mentális betegség is közrejátszik abban, ha valaki véget vet az életének. Ezeket a betegségeket általában senki nem diagnosztizálja, írja az MNO.
Magyarország hosszú évek óta az öngyilkossági statisztikák élén áll. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO és az Eurostat májusban közzétett adatai alapján elmondható, hogy százezer magyarra 19-21 öngyilkosság jut. Ez a szám az európai és a világszintű statisztikákban is az első tíz helyek egyikére sorolja hazánkat.
– Az eredmény mögött nem találunk egyetlen konkrét okot – magyarázza a helyzetet Balázs Judit, a téma szakértője, az ELTE tanszékvezető egyetemi docense. – A rendszerváltás előtt Magyarországon volt világszinten a legmagasabb az öngyilkosok száma (elérte a 46 fő/100 ezer lakos értéket is). Érdekes, hogy a többi rendszerváltó országban ez általában pont fordítva történt, inkább nőtt az öngyilkosságok száma.
Ebből is látszik talán, hogy a miértek keresése jóval összetettebb feladat annál, mint hogy egyetlen határozott választ találjunk rá. Az egyetemi docens oktatási és tudományos igazgató a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórházban. Elmondja: az öngyilkosság soktényezős cselekmény, de számos kutatás bizonyítja, hogy a rizikófaktorok közül a mentális betegségek fennállása kiemelt jelentőségű. – Azoknál is, akiknél nincs diagnosztizált pszichiátriai betegség (ez körülbelül 10 százalék), általában van egy küszöb alatti (úgynevezett subclinical) zavar. Ez azt jelenti, hogy a személy ugyan nem lépte át azt a küszöböt, ami például a depressziós betegség diagnosztizálásához szükséges, mégis közel járt hozzá, mert számos tünete volt.
Az öngyilkosságot megkísérlők vagy elkövetők körülbelül kilencven százalékánál fennáll – többnyire nem kezelt – pszichiátriai betegség.
Az időskor mellett a serdülőkor is kiemelt öngyilkossági rizikófaktor. – Persze attól, hogy valaki kamasz, még nem lesz öngyilkos. Egészséges fiatalok is gyakran gondolkodnak az élet nagy kérdésein. Ha azonban ehhez az életszakaszhoz társulnak további, már korábban említett rizikófaktorok (negatív életesemény történik és/vagy fennáll pszichiátriai betegség), akkor különösen körültekintőnek kell lenni. Ebben az időszakban egészségesen fejlődő kamaszoknál is számos fiziológiai és élethelyzetbeli változás történik (szülőktől leválás, első szerelmek), fontos döntéseket kell meghozniuk, amelyek bizonytalansággal is járnak (továbbtanulás), ezek pedig sérülékennyé tehetik a fiatalt.
Ha a statisztikákat nézzük, a gyerekek öngyilkossága terén a középmezőnyben helyezkedünk el világszinten, a 10-14 éves korosztályban évente 25-30 gyerek vet véget az életének hazánkban.
