Önarckép medveálarcban
2006. október 01. 00:00
1956 – nagy év a magyar líra történetében. Többek közt ekkor jelent meg Juhász Ferenc, illetve Weöres Sándor összegyűjtött verseinek kötete, Illyéstől pedig a Kézfogások. És ekkor született meg Vackor is.
Kormos István (1923–1977) a ritkán rikkantó költők közé tartozott, első kötete (Dülöngélünk, 1947) után 1971-ig – amikor életműve csúcsa, a Szegény Yorick megjelent – nem publikált „felnőtt” könyvet. Ezért korántsem véletlen, hogy halálakor Illyés így sóhajtott fel naplójában: „Töredékét adta ki annak, ami benne volt. Húsz évig egy sort sem írt.” Mindamellett Kormos a hallgatás éveiben is folyamatosan dolgozott, ideje nagy részét műfordítással, valamint szerkesztéssel töltötte: a Móra Könyvkiadóban a magyar gyermekirodalom az ő lektori keze alatt lett felnőtté. És legyünk tárgyilagosak: hallgatásáról nemcsak ő, hanem a korszak is tehet.
Kormos István (1923–1977) a ritkán rikkantó költők közé tartozott, első kötete (Dülöngélünk, 1947) után 1971-ig – amikor életműve csúcsa, a Szegény Yorick megjelent – nem publikált „felnőtt” könyvet. Ezért korántsem véletlen, hogy halálakor Illyés így sóhajtott fel naplójában: „Töredékét adta ki annak, ami benne volt. Húsz évig egy sort sem írt.” Mindamellett Kormos a hallgatás éveiben is folyamatosan dolgozott, ideje nagy részét műfordítással, valamint szerkesztéssel töltötte: a Móra Könyvkiadóban a magyar gyermekirodalom az ő lektori keze alatt lett felnőtté. És legyünk tárgyilagosak: hallgatásáról nemcsak ő, hanem a korszak is tehet.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
