Öltések a dobogó szívben
Egy életveszélyes állapotban kórházba került beteg, egy szívet ért szúrt seb - a sérülést a jobb kamrai részen áthatoló éles eszköz okozta - és a "happy end" a Szent Lázár Megyei Kórházban.
Túl azon, hogy létfontosságú szervet ért szúrt sebbel vitték a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórházba, minden egyéb körülmény az életben maradásának útját egyengette.
Szabadok voltak a műtők, az orvosok és az operáló személyzet más tagjai, de gyors döntésekre és mielőbbi műtétre volt szükség. A jobb kamrai részen hatolt át az éles eszköz, de az operáló személyzet a felnyitott mellkasban dobogó, vérző szív sebét összevarrta.
Az a seb a test pótolhatatlan motorjában már gyógyulóban van, a beteg néhány nappal a műtét után felkelhetett a betegágyról. Hogy mi történt ezt megelőzően, azt a gyógyintézmény orvosai mesélték el a Nógrád Megyei Naplónak.
Tíz órakor szóltak a sürgősségi baleseti osztályról, hogy egy férfit hoztak be mellkasi, szívtáji szúrással - kezdi dr. Csonka Csaba, a traumatológiai osztály főorvosa. Otthon találták meg, mentő hozta be. Mire leérkeztünk, már sokk-közeli állapotban volt, gyorsan elkezdtük a műtéti előkészítését, minek során történt egy sürgős mellkasröntgen és azután valójában nagyon szerencsésen alakult a helyzet ahhoz, hogy az életveszélyes sérültet sikerüljön megmenteni. Minden időben és jól ment, nem kellett várni, rögtön műteni lehetett, ami azért nem szokványos, mert kevés az orvos, a műtő, és nem egy olyan zsúfolt napon került be, amikor foglaltak az operáló helyiségek, a személyzet.
Szívtáji szúrásnál meg kell nyitni a mellkast, hogy megnézzük, milyen a szúrt csatorna. Ez esetben kicsi seb volt, s szerencsére nem ért főereket a szúrás. Mikor haladtunk befelé, akkor láttuk, hogy a jobb kamrán van egy áthatoló sérülés, amiből jön a vér, a vérzést csillapítottuk, a sebet öltéssel láttuk el, amit a beteg jól viselt – tudtuk meg a főorvostól.
Mintegy másfél órán át tartott a nem mindennapi operáció, ezt követően az intenzív osztályra vitték a középkorú, salgótarjáni férfit. Kritikus órák következtek, kezeléséről, ápolásáról dr. Varga Erzsébet az osztály főorvosa mondta el a következőket: – Lélegeztető gépre tettük és altattuk a beteget, illetve bizonyos kiegészítő vizsgálatokat végeztünk el nála. Az ő esetében mellkasi, mellüregi szívó kezelésre is szükség volt, s vérkészítményeket kapott addig, amíg stabillá vált a vérkeringése, a vérnyomása. Egy-két nap után felébresztettük, majd befejeződhetett a gépi lélegeztetése is. Műtéti komplikáció nem lépett fel, s hamarosan a traumatológiai osztályra kerülhetett a férfi, aki információnk szerint magát szúrta meg. (A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, Dankóné Nagy Éva arról tájékoztatta a portált, hogy a rendőrségi vizsgálat során gyűjtött adatok és tanúkihallgatások alapján az idegenkezűség kizárt.)
Dr. Csonka Csaba megjegyezte, hogy nem gyakran, de sajnos, előfordulnak effélék. Dr. Halász Péter, a traumatológiai osztály vezető főorvosa három szíven szúrt sérültet próbált már megmenteni eddigi munkája során. Közülük kettő életben maradt, az, aki harmadszor szúrta szíven magát, a műtőasztalon halt ebbe bele. A szóban forgó szívseb halálos lett volna, ha az illető egy-két órával később kerül a szakemberek kezei közé. Ha vérrel megtelik a szívburok, ez mintegy összenyomja a létfontosságú szervet, amely így nem tud működni, s bekövetkezik a szívmegállás.
A sérült tehát időben került be, a szúrás pedig nem ért főereket. Állapota miatt arra nem volt idő, hogy szívsebészhez, specialistához egy másik intézetbe szállítsák, a salgótarjáni kórház orvosai, szakdolgozói, tudásuk legjavát nyújtva hárították el az életveszélyt, s indították el a gyógyulás útján a férfit. A stáb további orvos-tagjai: dr. Sütő Gellért, és dr. Bíró Miklós, az aneszteziológiai feladatokat ellátó asszisztensek: Abelovszki Ildikó, és Borodiné Tőzsér Noémi.
