Oktatásközpontú digitális transzformáció és infrastruktúra fejlesztés az ELTE-n
Sikeresen zárult a Gyakorlatorientált felsőfokú képzés infrastrukturális és készségfejlesztés az ELTE-n című, az Európai Unió és a Magyar Kormány támogatásával megvalósult átfogó fejlesztési programja.
A fejlesztések az alábbi alegységek tekintetében valósultak meg:
- 1. Digitális tanárképzés és módszertani megújulás
- 2. Infrastrukturális fejlesztések és laborok
- 3. Digitális oktatási ökoszisztéma és adatvezérelt működés (Data Lake + rendszerek integrációja)
- 4. Digitális tananyag-repozitórium és tudásinfrastruktúra
- 5. Nemzetköziesítés digitalizációja (Erasmus+ és kurzuskatalógus reform)
- 6. Karrierplatform és hallgatói készségfejlesztés
- 7. MI-alapú fejlesztések (felvételi és döntéstámogatás)
A projektet 2026. április 28-án az egyetem vezetőinek részvételével zárták le egy projektzáró rendezvény keretében.
A kezdeményezés középpontjában egy integrált, szinergikus fejlesztési szemlélet állt, amely nem elszigetelt projektelemekben, hanem egymást erősítő rendszerekben gondolkodott. Ennek eredményeként az ELTE-n egyszerre valósult meg a digitális transzformáció, az adatvezérelt működés alapjainak megteremtése és a hallgatóközpontú szolgáltatások fejlesztése. A projekt hozzájárult egy olyan korszerű oktatási ökoszisztéma kialakításához, amely a tanulási folyamatok nyomon követésétől és elemzésétől kezdve a nemzetközi mobilitás digitalizációján át a tananyagok strukturált kezeléséig és a készségfejlesztési programokig terjed.
A tanárképzés területén a fejlesztések valódi tartalmi megújulást indítottak el: a digitális kompetenciák, a mesterséges intelligencia és a videós oktatási módszerek integrációja új alapokra helyezi a pedagógusképzést. Ezzel párhuzamosan jelentős infrastrukturális beruházások valósultak meg, különösen a Lágymányosi Campuson, ahol modern laborok, okostermek, valamint fenntartható és energiahatékony megoldások jöttek létre.
A projekt egyik legnagyobb hatású eredménye az adatvezérelt működés alapjainak kiépítése volt, egy ún. „Data Lake” megteremtése. Az egyetem kulcsrendszereinek (Neptun, LMS-ek) integrációjával létrejövő adatplatform lehetővé teszi a tanulási folyamatok mélyebb megértését és a stratégiai döntések megalapozását, valamint megnyitja az utat a jövőbeli, mesterséges intelligenciára épülő oktatásfejlesztések előtt.
A digitális tananyag-repozitórium fejlesztése az intézményi tudásvagyon rendszerezését és hosszú távú fenntarthatóságát szolgálja, míg a nemzetközi működés digitalizációja – különösen az Erasmus+ folyamatok teljes körű átalakítása – jelentősen javította a hallgatói és adminisztratív felhasználói élményt, valamint erősítette az egyetem nemzetközi versenyképességét.
A hallgatói sikeresség támogatásában kiemelt szerepet kapott az új Karrierplatform, amely a képzést közvetlenül összekapcsolja a munkaerőpiaci elvárásokkal, valamint a készségfejlesztési és közösségi programokat integráló rendszerekkel együtt komplex támogatást nyújt a hallgatók számára. Emellett a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztések – például a felvételi pontszámító rendszer – konkrét, gyakorlati megoldásokon keresztül segítik a hallgatói döntéshozatalt. Ezt a rendszert egészíti ki az EENJOY, amely a hallgatói bevonást és közösségi aktivitást erősíti.
A projekt eredményeként az ELTE nemcsak technológiai értelemben lépett előre, hanem olyan szervezeti és működési képességeket is kialakított, amelyek lehetővé teszik a folyamatos megújulást és alkalmazkodást a gyorsan változó felsőoktatási környezetben, megalapozva ezzel az intézmény hosszú távú versenyképességét.
A projektet 2026. április 28-án zárták le egy projektzáró rendezvény keretében. Az eseményen köszöntőt mondott Darázs Lénárd, az ELTE rektora, aki kiemelte, hogy a digitális transzformáció az oktatásban nemcsak technológiai kérdés, hanem szemléletváltás is – a most lezárult projekt fejlesztés ezt a változást indította el az egyetemen.
Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja felhívta a figyelmet: ez a projekt a legjobb példája annak, hogy az ELTE-n kialakult egy olyan működési kultúra, amely képes a rendelkezésre álló forrásokat hatékonyan és stratégiai szemlélettel felhasználni.
Kacskovics Imre, az ELTE Természettudományi Kar dékánja a hallgatókat is megszólítva elmondta, a most lezárult projekt elsősorban arról szól, hogy az egyetemisták jobb körülmények között tanulhassanak, és a munkaerőpiacon versenyképes tudással jelenjenek meg. Hozzátette, hogy a mesterséges intelligencia és a digitalizáció fontos eszköz, de nem helyettesítheti a valós tapasztalatot: látni, gondolkodni és cselekedni továbbra is a laborokban lehet megtanulni.
Ritter Dávid, az ELTE informatikai igazgatója, a projekt szakmai vezetője szerint az egyetemi adattó és a digitális tananyag-repozitórium olyan alapinfrastruktúrát teremt, amely nélkülözhetetlen a jövőbeli mesterségesintelligencia-alapú fejlesztésekhez. Beszédében hangsúlyozta: a projekt során megszerzett tudás, tapasztalat és együttműködési kultúra lehetővé teszi, hogy az ELTE a jövőben is sikeresen építkezzen ezekre az eredményekre.
A rendezvénnyel lezárult annak a többéves fejlesztési folyamatnak az első fázisa, amely új szintre emeli az Eötvös Loránd Tudományegyetem digitális oktatási és szolgáltatási tevékenységét. A folyamat a jövőben a DOKK, valamint a Hallgatóközpontú Készség- és Kompetenciafejlesztés zászlóshajó programban folytatódik.
