Okos kártyák
2006. november 01. 00:00
Július elejétől szeptember végéig úttörő egészségügyi informatikai kísérlet helyszíne volt három nyugat-magyarországi megye. Eddig alig talált visszhangot a munka, pedig az intelligens kártyákkal folytatott sikeres pilot műszaki és gazdasági jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni.
Európai uniós előírás, hogy 2008- tól az egészségbiztosítási jogviszonyt csak elektronikusan igazolhatjuk – magyarázza a projekt hátterét Király Gyula, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) informatikai és nyilvántartási főigazgató-helyettese. – Az átállásra időben fel kell készülnünk. Ugyanakkor nem ez a próba volt az első lépés.
Az előzmények
Fontos lökést adott a 2004-es athéni olimpia. Az EU a turistahullámra számítva felkért 10 országot, köztük Magyarországot is: tegye lehetővé a külföldi egészségügyi intézmények számára, hogy telefonon vagy interneten ellenőrizhessék a magyar TAJ kártyák hitelességét. – Az automata telefonos szolgáltatás angol, francia, német, görög és olasz nyelven is működik – mondja Király Gyula. Ezzel párhuzamosan – egy 2003-as EU-határozatnak megfelelően – 2005 októberében az OEP megkezdte az Európai Egészségbiztosítási Kártyák kibocsátását. Ezek a plasztiklapok pusztán szemmel olvasható információt tartalmaznak – sem mágneses sáv, sem csip nincs rajtuk. Biztonságukon, funkcionalitásukon bőven van javítanivaló. Nyilvánvaló volt, hogy csipkártya lehet a megoldás.
Intelligens kártyát kapott mintegy háromezer dialízises és veseátültetésre váró beteg. Rendezte nyilvántartását, majd 44 ezer, elektronikus aláírással védett szakmai kártyát bocsátott ki a Magyar Orvosi Kamara. Az utolsó lökést azonban az adta, hogy az Inco-Health elnevezésű EU-projekt keretében másik két országgal közösen az OEP kapott megbízást: mérjék fel hazánk és öt környező ország egészségbiztosítási kártyákkal kapcsolatos gyakorlatát, s tanulmányban foglalják össze a követésre érdemes példákat.
Király Gyula és munkatársai tavaly úgy döntöttek: itt az ideje, hogy próbát tegyenek egy intelligens kártyával. A sima műanyag lapocskánál jóval drágább csipkártya bevezetése akkor lehet igazán gazdaságos, ha kihasználják a kapacitását. Kiderült, hogy a közgyógyellátásban, a nyugdíjasigazolásban, a közigazgatásban egy-aránt szükség lenne korszerű, elektronikus megoldásra. Kialakult tehát a tervezett kártya funkciókészlete:
• TAJ kártya,
• Európai Egészségbiztosítási Kártya,
• Nyugdíjas-igazolvány,
• Közgyógyellátási igazolvány,
• Ügyfélkapu-belépő.
Elhatározták azt is, hogy e rendszerek belépési adatain kívül több, az alapfunkciókhoz kapcsolódó kiegészítő alkalmazást is előkészítenek, amit az egészségügyi intézmények, a chipre rögzített „kulcs” segítségével használhatnak. Ilyenek voltak: az Elektronikus EU-kártyák elfogadása; a betegellátásból adódó finanszírozási esemény regisztrálása; a társadalombiztosítási jogviszony igazolása; a betegtörténet áttekintése; e-recept felírása; beutalás, utazási utalvány kiállítása, vércsoport- adatok a vérellátó számára, a Dimenzió Egészségpénztár belső állományainak elérése.
A kísérlet
– Mivel a külföldi plasztiklapok fogadásának tesztelése is céljaink között szerepelt, határ menti körzetet céloztunk meg – mondja Király Gyula. Ausztriában és Olaszország északi részén már bevezették az intelligens egészségbiztosítási kártyát, így az ezekhez az országokhoz legközelebb fekvő három nyugati megyét választottak. Megállapodást kötöttek a Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyei Egészségbiztosítási Pénztárral. Kilenc háziorvost és 16 ezer náluk nyilvántartott biztosítottat vontak be a kísérletbe – a körzetekhez kapcsolódó gyógyszertárakkal, szakrendelőkkel és kórházakkal együtt. Összesen 40 helyszínre telepítettek kártyaolvasót és a szükséges alkalmazásokat. Közbeszerzési forrásból megvásároltak, adatokkal és programokkal feltöltöttek, majd kiszállítottak a rendelőkbe 16 ezer ideiglenes csipkártyát. Az orvosok egyegy PC-t kaptak, s ahol nem volt szélessávú internet, ott a Magyar Telekom csoport vállalatai gondoskodtak az ADSL-kapcsolatról.
A próbaüzem idején az összehasonlíthatóság érdekében minden munkafolyamatot kétféleképpen végeztek el a rendelőkben: hagyományosan és elektronikusan. Az asszisztenseknek megfizették a többletmunkát.
A harmadik hónap végére az elkészített 16 ezer kártyából 11 ezret átvettek a betegek. Kiállítottak 2900 receptet, több mint 2 ezer be-ki jelentkezést regisztráltak.
A kártyás ellenőrzés hatására észrevehetően kevesebb utazási utalványt igényeltek a beutalásokhoz.
Jogviszonyt ellenőriznek
A kártyaolvasóról interneten kapott adatokat az OEP-nél összevetik a központi adatbázisban tárolt információval, így azonnal eldönthető: jogosult-e a páciens a szolgáltatás igénybevételére. Lényeges, hogy a végpontokon nem járulékfizetést, hanem jogviszonyt ellenőriznek – hangsúlyozza Király Gyula. Tájékoztatása szerint nagy sikert aratott a döntéshozók körében az a pilot keretében felállított terminál is, amelyen – az Ügyfélkapun át – a polgárok beléphettek az e-ügyintézési rendszer rájuk vonatkozó OEP-szekciójába. Ha valaki nem valódi adatot talál, jelezheti a hibát a biztosítónak. Ezt követően az OEP ellenőrzési főosztálya minden esetben megvizsgálja, hogy az egészségügyi szolgáltatók által jelentett adatok megfelelnek-e a valóságnak. (Jelenleg 40 páciens betegéletútját ellenőrzik a szakértők.)
A kísérleti projekt mintegy 30 millió forintba került, ám a végleges kártya kibocsátásakor akár milliárdokat takaríthat meg az OEP. A projekt a Humánerőforrás- fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 4.4-es intézkedésének része lett. Az országos rendszer kialakítására EU-tendert ír majd ki az OEP. A megoldáshoz hozzákapcsolható az összes tervezett reformintézkedés, így például a kártyán regisztrálnák majd, hogy a biztosított mekkora összeget költött már vizitdíjra.
Első lépésben 6–700 ezer fényképpel ellátott kártya kibocsátásával számolnak. Király Gyula úgy látja: 2007. január 1-jével indulhatna a folyamat, s április 1- jétől a kórházakban is megjelenhetnének a kártyaolvasók.
A kórházak betegfelvételi pontjain kezdik a telepítéseket, majd az önálló szakrendelők betegirányító pultjainál folytatják. Három évvel a start után, 2010 végére az ország teljes egészségügyi hálózata intelligens kártyákkal dolgozhat. Ettől fogva a hazai és a külföldi szolgáltatók mindig pontos információt kaphatnak a magyar egészségbiztosítási kártyát felmutató személy biztosítási státusáról, s nálunk is látható lesz: jogosult-e egy külföldi magyarországi ellátás igénybevételére.
Európai uniós előírás, hogy 2008- tól az egészségbiztosítási jogviszonyt csak elektronikusan igazolhatjuk – magyarázza a projekt hátterét Király Gyula, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) informatikai és nyilvántartási főigazgató-helyettese. – Az átállásra időben fel kell készülnünk. Ugyanakkor nem ez a próba volt az első lépés.
Az előzmények
Fontos lökést adott a 2004-es athéni olimpia. Az EU a turistahullámra számítva felkért 10 országot, köztük Magyarországot is: tegye lehetővé a külföldi egészségügyi intézmények számára, hogy telefonon vagy interneten ellenőrizhessék a magyar TAJ kártyák hitelességét. – Az automata telefonos szolgáltatás angol, francia, német, görög és olasz nyelven is működik – mondja Király Gyula. Ezzel párhuzamosan – egy 2003-as EU-határozatnak megfelelően – 2005 októberében az OEP megkezdte az Európai Egészségbiztosítási Kártyák kibocsátását. Ezek a plasztiklapok pusztán szemmel olvasható információt tartalmaznak – sem mágneses sáv, sem csip nincs rajtuk. Biztonságukon, funkcionalitásukon bőven van javítanivaló. Nyilvánvaló volt, hogy csipkártya lehet a megoldás.
Intelligens kártyát kapott mintegy háromezer dialízises és veseátültetésre váró beteg. Rendezte nyilvántartását, majd 44 ezer, elektronikus aláírással védett szakmai kártyát bocsátott ki a Magyar Orvosi Kamara. Az utolsó lökést azonban az adta, hogy az Inco-Health elnevezésű EU-projekt keretében másik két országgal közösen az OEP kapott megbízást: mérjék fel hazánk és öt környező ország egészségbiztosítási kártyákkal kapcsolatos gyakorlatát, s tanulmányban foglalják össze a követésre érdemes példákat.
Király Gyula és munkatársai tavaly úgy döntöttek: itt az ideje, hogy próbát tegyenek egy intelligens kártyával. A sima műanyag lapocskánál jóval drágább csipkártya bevezetése akkor lehet igazán gazdaságos, ha kihasználják a kapacitását. Kiderült, hogy a közgyógyellátásban, a nyugdíjasigazolásban, a közigazgatásban egy-aránt szükség lenne korszerű, elektronikus megoldásra. Kialakult tehát a tervezett kártya funkciókészlete:
• TAJ kártya,
• Európai Egészségbiztosítási Kártya,
• Nyugdíjas-igazolvány,
• Közgyógyellátási igazolvány,
• Ügyfélkapu-belépő.
Elhatározták azt is, hogy e rendszerek belépési adatain kívül több, az alapfunkciókhoz kapcsolódó kiegészítő alkalmazást is előkészítenek, amit az egészségügyi intézmények, a chipre rögzített „kulcs” segítségével használhatnak. Ilyenek voltak: az Elektronikus EU-kártyák elfogadása; a betegellátásból adódó finanszírozási esemény regisztrálása; a társadalombiztosítási jogviszony igazolása; a betegtörténet áttekintése; e-recept felírása; beutalás, utazási utalvány kiállítása, vércsoport- adatok a vérellátó számára, a Dimenzió Egészségpénztár belső állományainak elérése.
A kísérlet
– Mivel a külföldi plasztiklapok fogadásának tesztelése is céljaink között szerepelt, határ menti körzetet céloztunk meg – mondja Király Gyula. Ausztriában és Olaszország északi részén már bevezették az intelligens egészségbiztosítási kártyát, így az ezekhez az országokhoz legközelebb fekvő három nyugati megyét választottak. Megállapodást kötöttek a Vas, Győr-Moson-Sopron és Zala megyei Egészségbiztosítási Pénztárral. Kilenc háziorvost és 16 ezer náluk nyilvántartott biztosítottat vontak be a kísérletbe – a körzetekhez kapcsolódó gyógyszertárakkal, szakrendelőkkel és kórházakkal együtt. Összesen 40 helyszínre telepítettek kártyaolvasót és a szükséges alkalmazásokat. Közbeszerzési forrásból megvásároltak, adatokkal és programokkal feltöltöttek, majd kiszállítottak a rendelőkbe 16 ezer ideiglenes csipkártyát. Az orvosok egyegy PC-t kaptak, s ahol nem volt szélessávú internet, ott a Magyar Telekom csoport vállalatai gondoskodtak az ADSL-kapcsolatról.
A próbaüzem idején az összehasonlíthatóság érdekében minden munkafolyamatot kétféleképpen végeztek el a rendelőkben: hagyományosan és elektronikusan. Az asszisztenseknek megfizették a többletmunkát.
A harmadik hónap végére az elkészített 16 ezer kártyából 11 ezret átvettek a betegek. Kiállítottak 2900 receptet, több mint 2 ezer be-ki jelentkezést regisztráltak.
A kártyás ellenőrzés hatására észrevehetően kevesebb utazási utalványt igényeltek a beutalásokhoz.
Jogviszonyt ellenőriznek
A kártyaolvasóról interneten kapott adatokat az OEP-nél összevetik a központi adatbázisban tárolt információval, így azonnal eldönthető: jogosult-e a páciens a szolgáltatás igénybevételére. Lényeges, hogy a végpontokon nem járulékfizetést, hanem jogviszonyt ellenőriznek – hangsúlyozza Király Gyula. Tájékoztatása szerint nagy sikert aratott a döntéshozók körében az a pilot keretében felállított terminál is, amelyen – az Ügyfélkapun át – a polgárok beléphettek az e-ügyintézési rendszer rájuk vonatkozó OEP-szekciójába. Ha valaki nem valódi adatot talál, jelezheti a hibát a biztosítónak. Ezt követően az OEP ellenőrzési főosztálya minden esetben megvizsgálja, hogy az egészségügyi szolgáltatók által jelentett adatok megfelelnek-e a valóságnak. (Jelenleg 40 páciens betegéletútját ellenőrzik a szakértők.)
A kísérleti projekt mintegy 30 millió forintba került, ám a végleges kártya kibocsátásakor akár milliárdokat takaríthat meg az OEP. A projekt a Humánerőforrás- fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 4.4-es intézkedésének része lett. Az országos rendszer kialakítására EU-tendert ír majd ki az OEP. A megoldáshoz hozzákapcsolható az összes tervezett reformintézkedés, így például a kártyán regisztrálnák majd, hogy a biztosított mekkora összeget költött már vizitdíjra.
Első lépésben 6–700 ezer fényképpel ellátott kártya kibocsátásával számolnak. Király Gyula úgy látja: 2007. január 1-jével indulhatna a folyamat, s április 1- jétől a kórházakban is megjelenhetnének a kártyaolvasók.
A kórházak betegfelvételi pontjain kezdik a telepítéseket, majd az önálló szakrendelők betegirányító pultjainál folytatják. Három évvel a start után, 2010 végére az ország teljes egészségügyi hálózata intelligens kártyákkal dolgozhat. Ettől fogva a hazai és a külföldi szolgáltatók mindig pontos információt kaphatnak a magyar egészségbiztosítási kártyát felmutató személy biztosítási státusáról, s nálunk is látható lesz: jogosult-e egy külföldi magyarországi ellátás igénybevételére.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
