Nyugdíjvesztés: a napokban sokan meglepődtek
„Nyugdíjasok kirúgása: nem alkotmánysértő, csak nevetséges” címmel ír a hvg.hu a kényszernyugdíjazás, valamint a „nyugdíj vagy bér” kényszerválasztás problémájáról.
A közszférában sok érintett csak most jött rá, hogy a jövőben tényleg nem kaphat egyszerre nyugdíjat és bért. Több intézmény az elmúlt napokban tájékoztatta nyugdíjas dolgozóit, hogy választaniuk kell a két juttatás közül, és ezt április 30-ig jelezniük kell a nyugdíjfolyósítónak. Még az egyetemi tanárok is kaptak ilyen levelet, amit az érintettek nagy meglepődéssel fogadtak. Az elmúlt időszak homályos információi alapján ugyanis sokan közülük tévesen azt hitték, az egyetemi tanárokat - nem csak a kényszernyugdíjazástól, hanem - a nyugdíj-bér dilemmától is megkíméli a kormány.
Pedig az minden dupla ellátásban részesülő munkavállalót érint a közszférában, függetlenül attól, hogy egyetemen, önkormányzatnál, az államigazgatásban, a bíróságon, az ügyészségen vagy a fegyveres szerveknél dolgozik. Az esetek többségében ez legalább a jövedelem felének az elvesztését jelenti – írja a lap.
Az egészségügy az egyetlen ágazat, ahol ennek pótlása - ha csak igéretként is – egyáltalán szóbakerült, de a hvg.hu most említett írásában nem is ezt feszegeti, hanem inkább e két gyakran emlegetett intézkedés alkotmányosságát vizsgálja:
Egyes vélekedések szerint a két intézkedés aligha állná ki az Alkotmánybíróság próbáját. Akad például alkotmányjogász, aki állítja, hogy kétféle módon is diszkriminál a jogalkotó: életkor és foglalkoztatási csoport szerint. Összességében azonban a két intézkedés tartalma nem feltétlenül alkotmánysértő – vélekedett viszont a hvg.hu kérdésére Sepsi Tibor alkotmányjogász, ügyvéd. Érvelése szerint a 62 év felettiek kényszernyugdíjazása azért nem valószínű, hogy leverné a lécet az alkotmánybíráknál, mert az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalókat a közszférából eddig is indoklás nélkül el lehetett bocsátani. A kormány most „csak” annyit tett, hogy utasította az irányítása alatt álló intézmények vezetőit, hogy éljenek ezzel a lehetőséggel.
Sepsi Tibor szerint hasonló okból védhető lehet a nyugdíj és a bér közötti választás kényszere is. A törvény ugyanis a nyugdíjjogosultságot nem veszi el, csak a folyósítást köti a foglalkoztatással összefüggő feltételhez, az pedig nem szerzett jog, hogy a nyugdíjasok dolgozhatnak. Az alkotmányjogász szerint inkább arról az oldalról lehet támadható a kormány mindkét lépése, hogy alapvető fontosságú, a későbbi életutat meghatározó – és egyben a közintézmények működőképességét is alapjaiban érintő – döntésekre gyakorlatilag nem hagytak felkészülési időt. Jogállami körülmények között erre a reformra több év átmeneti időt kellett volna hagyni, ebben az esetben viszont – minthogy a két intézkedés végrehajtása össze is kapcsolódott – csak napokat kaptak az érintettek – olvasható a hvg.hu cikkében.
