Nyomás alatt-folytatás a 6.oldalról
2006. május 01. 00:00
lyezése tekintetében. Számítások szerint csak ez 2,5 százalékkal növelte a 2005-ös deficitet.
Brüsszel szeptemberig adott haladékot arra, hogy Budapest elfogadható programot dogozzon ki a hiány lefaragására. A türelmetlenséget jelzi, hogy a 2005-ös hiányadatokkal a kezében Amalia Torres, az Európai Bizottság pénzügyekért felelős szóvivője a következő szavakkal kommentálta a magyar teljesítményt: „a választások véget értek, várjuk a konvergenciaprogramot”. Vagyis Brüsszel nem sürgeti a magyar eurót, sokkal inkább megvalósítható távlati célokat vár el – még a magyarországi önkormányzati választások előtt. A legmagasabb deficit további kedvezőtlen következményekkel járhat az országra nézve. A legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings, miután decemberben kockázatosabb osztályba sorolta a magyar devizaadósságot, rögtön figyelmeztetett: Gyurcsány Ferenc második kormánya nem halogathatja tovább a pénzügyi stabilitáshoz szükséges reformokat. Ezzel kapcsolatban azonban a Deutsche Bank egyik elemzője úgy nyilatkozott a Financial Timesnak: bármivel is áll elő az új magyar kormány, az valószínűleg távolról sem lesz elegendő ahhoz, hogy Magyarország elkerülje a további leminősítést. Hasonló véleményen vannak a JP Morgan és a Goldman Sachs elemzői is, akik azt sem tartják kizártnak, hogy a hiány az idén eléri, vagy meg is haladja a 10 százalékot.
Az idei hiányterv tarthatatlanságára vonatkozó aggodalmakat hazai szakértők is osztják. A Gazdaságkutató Intézet (GKI) legfrissebb, május 2-án kiadott prognózisa 1750 milliárd forintos deficitet jósol erre az évre. Februárban még 1550 milliárdot vetítettek előre, ötmilliárddal többet, mint a költségvetési törvény. A választások első fordulója utáni napon közzétett, az év első három hónapjára vonatkozó adatokból látszik: januártól márciusig az éves hiánytervezet 51,1 százalékát már felhalmozta az állam.
A kormányoldalon eddig azt ígérték: az államháztartást „megszorítások nélküli reformokkal” igyekeznek rendbe tenni. Több magyar gazdaságkutató ezzel szemben úgy véli, elkerülhetetlenek a súlyos megszorítások – a későbbi pénzcsere érdekében is. A Kopint-Datorg szerint például 500 milliárdos megtakarításra lenne szükség, míg az Élet és Irodalom választások utáni első számában több neves közgazdász, köztük Bokros Lajos volt pénzügyminiszter és Csillag István volt gazdasági miniszter követelt radikális lépéseket – a sokatmondó Utolsó esély címmel megjelent írásban.
Brüsszel szeptemberig adott haladékot arra, hogy Budapest elfogadható programot dogozzon ki a hiány lefaragására. A türelmetlenséget jelzi, hogy a 2005-ös hiányadatokkal a kezében Amalia Torres, az Európai Bizottság pénzügyekért felelős szóvivője a következő szavakkal kommentálta a magyar teljesítményt: „a választások véget értek, várjuk a konvergenciaprogramot”. Vagyis Brüsszel nem sürgeti a magyar eurót, sokkal inkább megvalósítható távlati célokat vár el – még a magyarországi önkormányzati választások előtt. A legmagasabb deficit további kedvezőtlen következményekkel járhat az országra nézve. A legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings, miután decemberben kockázatosabb osztályba sorolta a magyar devizaadósságot, rögtön figyelmeztetett: Gyurcsány Ferenc második kormánya nem halogathatja tovább a pénzügyi stabilitáshoz szükséges reformokat. Ezzel kapcsolatban azonban a Deutsche Bank egyik elemzője úgy nyilatkozott a Financial Timesnak: bármivel is áll elő az új magyar kormány, az valószínűleg távolról sem lesz elegendő ahhoz, hogy Magyarország elkerülje a további leminősítést. Hasonló véleményen vannak a JP Morgan és a Goldman Sachs elemzői is, akik azt sem tartják kizártnak, hogy a hiány az idén eléri, vagy meg is haladja a 10 százalékot.
Az idei hiányterv tarthatatlanságára vonatkozó aggodalmakat hazai szakértők is osztják. A Gazdaságkutató Intézet (GKI) legfrissebb, május 2-án kiadott prognózisa 1750 milliárd forintos deficitet jósol erre az évre. Februárban még 1550 milliárdot vetítettek előre, ötmilliárddal többet, mint a költségvetési törvény. A választások első fordulója utáni napon közzétett, az év első három hónapjára vonatkozó adatokból látszik: januártól márciusig az éves hiánytervezet 51,1 százalékát már felhalmozta az állam.
A kormányoldalon eddig azt ígérték: az államháztartást „megszorítások nélküli reformokkal” igyekeznek rendbe tenni. Több magyar gazdaságkutató ezzel szemben úgy véli, elkerülhetetlenek a súlyos megszorítások – a későbbi pénzcsere érdekében is. A Kopint-Datorg szerint például 500 milliárdos megtakarításra lenne szükség, míg az Élet és Irodalom választások utáni első számában több neves közgazdász, köztük Bokros Lajos volt pénzügyminiszter és Csillag István volt gazdasági miniszter követelt radikális lépéseket – a sokatmondó Utolsó esély címmel megjelent írásban.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
