hirdetés
hirdetés

GYÜKERI MERCÉDESZ cikkei

  #1
2006-05-01 00:00:00

Muszáj lefaragni a deficitet

Kétes elsőséget vívott ki magának az Európai Unión belül Magyarország: az EU statisztikai hivatala, az Eurostat legfrissebb adatai szerint tavaly hazánk halmozta fel a legmagasabb hiányt. Ma alig akad, aki bízik abban, hogy 2010-ben már euróval fizethetünk.

Itthon még nem ült el a választási láz, mikor április 24-én Brüsszelben bejelentették: az Európai Unió tagországai közül Magyarország zárta a legnagyobb költségvetési hiánnyal a tavalyi évet. A deficit 6,1 százalékos mértéke igazából nem lephetett meg senkit, jóllehet, az bizonyára nem vet jó fényt az országra, hogy a hiány nemhogy csökkent volna, de tovább emelkedett a 2004-es 5,4 százalékos szintről. Így még nagyobb nyomás nehezedik az új magyar kormányra, hogy minél hamarabb az elvárt szintre, a GDP három százaléka alá szorítsa a hiányt. Annál is inkább, mivel az új tagok közül ez a „bravúr” már Csehországnak, Szlovákiának és Lengyelországnak is sikerült. Igaz, a tíz új tagország közül várhatóan csak Szlovénia tudja bevezetni már jövő januárban a közös valutát.

  #2
2006-05-01 00:00:00
lyezése tekintetében. Számítások szerint csak ez 2,5 százalékkal növelte a 2005-ös deficitet.
Brüsszel szeptemberig adott haladékot arra, hogy Budapest elfogadható programot dogozzon ki a hiány lefaragására. A türelmetlenséget jelzi, hogy a 2005-ös hiányadatokkal a kezében Amalia Torres, az Európai Bizottság pénzügyekért felelős szóvivője a következő szavakkal kommentálta a magyar teljesítményt: „a választások véget értek, várjuk a konvergenciaprogramot”. Vagyis Brüsszel nem sürgeti a magyar eurót, sokkal inkább megvalósítható távlati célokat vár el – még a magyarországi önkormányzati választások előtt. A legmagasabb deficit további kedvezőtlen következményekkel járhat az országra nézve. A legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings, miután decemberben kockázatosabb osztályba sorolta a magyar devizaadósságot, rögtön figyelmeztetett: Gyurcsány Ferenc második kormánya nem halogathatja tovább a pénzügyi stabilitáshoz szükséges reformokat. Ezzel kapcsolatban azonban a Deutsche Bank egyik elemzője úgy nyilatkozott a Financial Timesnak: bármivel is áll elő az új magyar kormány, az valószínűleg távolról sem lesz elegendő ahhoz, hogy Magyarország elkerülje a további leminősítést. Hasonló véleményen vannak a JP Morgan és a Goldman Sachs elemzői is, akik azt sem tartják kizártnak, hogy a hiány az idén eléri, vagy meg is haladja a 10 százalékot.
Az idei hiányterv tarthatatlanságára vonatkozó aggodalmakat hazai szakértők is osztják. A Gazdaságkutató Intézet (GKI) legfrissebb, május 2-án kiadott prognózisa 1750 milliárd forintos deficitet jósol erre az évre. Februárban még 1550 milliárdot vetítettek előre, ötmilliárddal többet, mint a költségvetési törvény. A választások első fordulója utáni napon közzétett, az év első három hónapjára vonatkozó adatokból látszik: januártól márciusig az éves hiánytervezet 51,1 százalékát már felhalmozta az állam.
A kormányoldalon eddig azt ígérték: az államháztartást „megszorítások nélküli reformokkal” igyekeznek rendbe tenni. Több magyar gazdaságkutató ezzel szemben úgy véli, elkerülhetetlenek a súlyos megszorítások – a későbbi pénzcsere érdekében is. A Kopint-Datorg szerint például 500 milliárdos megtakarításra lenne szükség, míg az Élet és Irodalom választások utáni első számában több neves közgazdász, köztük Bokros Lajos volt pénzügyminiszter és Csillag István volt gazdasági miniszter követelt radikális lépéseket – a sokatmondó Utolsó esély címmel megjelent írásban.
  #3
2005-04-01 00:00:00

Véget ért az álmodozások kora

Sokan azt gondolták, az Európai Unió 2004. május elsejei bővítése az EU végét jelenti. Egy év elteltével az unió rég nem látott válságát éli, ám ennek kevés köze van a bővítéshez, illetve azokhoz az országokhoz, amelyek Magyarországgal együtt csatlakoztak.

A tavalyi május elseje meglepően nyugodt ünnepet hozott az unió tizenöt régi és tíz új tagországában. Előbbiekben egy pillanatra elfeledkeztek a „szegény államok” csatlakozásával kapcsolatos félelmeikről, utóbbiak vezető politikusainak pedig semmi emlékezeteset nem sikerült mondaniuk a csatlakozás nagy ünnepe alkalmából.

hirdetés
hirdetés

A környéki idegrendszer megbetegedéseit összefoglaló néven neuropátiáknak hívjuk. A neuropátiák jóval gyakoribbak, mint a központi idegrendszer betegségei, mégis méltatlanul a neurológia „perifériáján” helyezkednek el.

hirdetés

A december végén megjelent jogszabály változások, így a fix díj elvonása, és az új indikátor rendszer bevezetése korántsem segíti a magyar közfinanszírozott alapellátás működését.