Növekvő bírságok, nagyobb figyelem

A jogsértő vagy megtévesztő reklámok 2006-ban is három ágazatban fordultak elő gyakran: a távközlési, a pénzügyi szolgáltatások, valamint az egészségre ható termékek piacán. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly ezért az egy évvel korábbihoz képest négyszer több büntetést rótt ki a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt. Az idén a Versenyhivatal a liberalizálódó gyógyszerpiacot is fokozott figyelemmel kíséri.

Az egészségre ható termékek piacán a tavalyi év leghangosabb botránya a NorbiFit étrend-kiegészítő körül robbant ki. A GVH megállapította, hogy a termék egyedülállóságának és fogyasztó hatásának hangsúlyos reklámozása jogsértő, az állítások nem felelnek meg a valóságnak, ezért a hirdetések alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. A forgalmazót és a reklámozást ellenőrző gyártót együttesen 17 millió forintra bírságolták.
 Az egészségre ható termékek reklámozása szigorú szabályokhoz kötött. A vonatkozó versenytörvény szerint tilos a fogyasztók megtévesztése, az áru árát, lényeges tulajdonságait – összetétel, használat, egészségre gyakorolt hatás – illetően valótlanságot vagy valós tényt megtévesztő módon állítani. A tájékoztatókban szereplő információkat ráadásul hitelt érdemlően kell bizonyítani. A szigor ellenére mégis gyakori, hogy a forgalmazók tiltott, szabályellenes tájékoztatásokkal, megtévesztésre alkalmas reklámokkal ébresztenek várakozásokat a fogyasztókban. Emiatt 2006-ban számos vállalat kapott bírságot.

 Kit, miért, mennyire?
 A teljesség igénye nélkül: gyógyszereit népszerűsítő reklámjai miatt marasztalta el a GVH az Abbott Laboratories Magyarország Kft.-t 2006 tavaszán. A cégre a hivatal 8 millió forint büntetést szabott ki. A kifogások között szerepelt, hogy forráshiányosak voltak a tájékoztatókban szereplő állítások. Ugyancsak a fogyasztók tisztességtelen befolyásolása miatt 10 millió forintra bírságolta a versenyhivatal a TIENS Hungary Kft.-t, mert a vállalat jogsértően tulajdonított gyógyhatást termékeinek. Hasonló jogsértést követett el az Ökonet- Európa Kft. is, amikor tizenhárom, általa forgalmazott terméknek gyógyhatást vélelmezett, holott azok nem rendelkeztek az ehhez szükséges szakhatósági engedélyekkel. A jogsértő magatartásáért a GVH Versenytanácsa az Ökonet- Európa Kft.-t eltiltotta a további jogsértéstől, kötelezte arra, hogy az általa megbízott kereskedelmi ügynökök körében közzétegye a GVH Versenytanácsa határozatának jogsértést megállapító részét, ezenkívül 20 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. Megtévesztő reklám miatt sújtották a Colgate- Palmolive Magyarország Kft.- t is, mert televíziós reklámjaiban azt állította és sugallta, hogy a Colgate Total fogkrémek valamennyi más fogkrémnél hatásosabbak. A cég kiugróan magas szankcióban részesült, a jogsértő magatartás miatt a vállalkozást 257 millió forint megfizetésére kötelezték. Nagyságrendekkel kevesebbel, 2 millió forinttal szankcionálták a Biovit Pharma Kft.-t potenciazavarok javítására alkalmas termékeinek reklámozásáért. A büntetést azért szabták ki, mert a kft. a tájékoztatókban gyógyhatás hamis látszatát keltette. Ugyanilyen okok miatt 300 ezer forintot róttak ki a L’Orelle Bt.-re, amikor a Természetgyógyász magazin egyik számában a forgalmazásában lévő rhinoBeam készüléket gyógyító hatásúnak nevezte, holott ennek valóságtartalmát nem tudta bizonyítani.

 Súlyosító körülmények
 A pénzbüntetés kiszabása szabályozott. Noha a Versenyhivatal által kiróható pénzbüntetés felső határa korlátozott, van „játéktér”. Növelhetik a bírság mértékét például a „súlyosító körülmények”. Ilyennek számít, ha valaki újszerű jogsértést követ el, vagy ha a jogsértés bizalmi árura vonatkozik. Bizalmi áru az egészség és az arra ható termékek.
 A bírság kiszabásában szerepet játszik az is, hogy a vállalat korábban követett-e el hasonló hibát. A pénzbírság célja, hogy a vállalkozásokat visszatartsa a tisztességtelen piaci magatartástól. A GVH honlapján közzétett dokumentumok szerint e cél csak olyan mértékű bírsággal valósítható meg, amely a versenyjogsértést elkövető vállalkozásnak arányos, de érezhető megterhelést jelentő anyagi hátrányt okoz. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a büntetés kiszabásakor figyelembe veszik vagy a jogsértő tájékoztatás költségeit, vagy a jogsértéssel érintett piacon realizált bevételt. A GVH azonban változást szeretne, s társadalmi vitát követően hamarosan nyilvánosságra hozza a bírság meghatározásának új szempontjait.
  Tavaly a GVH 207 versenyfelügyeleti eljárást végzett. Közülük 178 zárult versenytanácsi határozattal. Nyolcvanöt a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával volt kapcsolatos, 93 pedig úgynevezett antitröszt eset volt, azaz piaci erőfölénnyel való visszaéléssel, összefonódással, versenykorlátozással összefüggő.
  A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárások közül 63 esetben súlyos jogsértés történt. Negyvennégy eljárás során rótt ki a hivatal bírságot, összesen mintegy kétmilliárd forintot. Ez az összeg négyszerese a tavalyelőtt kiszabott pénzbüntetésnek.
  A kirótt bírság összege sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint a megtévesztő reklámok száma. 2005-ben ugyanis 50 esetben állapítottak meg súlyosabb jogsértést, de ezek közül 42 eljárás – kettővel kevesebb, mint tavaly – során összesen csaknem félmilliárd forint bírságot szabott ki a Versenytanács.
 A GVH tavaly is keményen büntette a szövetkezőket a kartellügyekben. Összesen csaknem hétmilliárd forint büntetést szabtak ki. A legmagasabb összeg megfizetésére a gépjárműfelelősség-biztosításhoz kapcsolódó szövetkezés tagjait kötelezték.

  Figyelik a gyógyszerpiacot
  Az egészségüggyel összefüggő piacokon ritka a versenytörvénybe ütköző kartellezés, azaz, ha a konkurens vállalatok egymás közt olyan megállapodásokat kötnek, amely az árak meghatározásával, a piac felosztásával vagy a termelés korlátozásával gátolja a tisztességes versenyt. Mégis – derül ki a GVH elnökhelyettesének, Nagy Mártának egy idei nyilatkozatából –, a hivatal az idén különös figyelmet fordít a gyógyszer-kereskedelemre. Teszi ezt azért, mert a Versenyhivatal elsősorban az átalakuló, liberalizálódó piacokra, így például a villamosenergia-, a bank-, a vasúti, a telekommunikációs szektorokra fókuszál.
  Június 5-én versenyfelügyeleti eljárás indult a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, a Védőoltást Gyártók és Forgalmazók Egyesülete és a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége ellen. A GVH szerint ugyanis gyanítható, hogy a felek és tagjaik között megvalósított folyamatos információszolgáltatás tartalmi vonatkozásai sérthetik a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11. paragrafusát. Ez kimondja: tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek az olyan megállapodása, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza. Azok az információcserék, amelyeknek az a céljuk vagy hatásuk, hogy a versenytársak bizonytalan viselkedéséből eredő kockázatokat csökkentsék, ellentétesek a tisztességes versennyel. A GVH egyelőre folytatja az eljárást, hogy kiderítse, valóban történt-e törvénysértés a gyógyszerpiacon.