Farkas Tímea cikkei

Míg a pszichológia és a pszichoterápia arra koncentrál, hogyan lehet csökkenteni az emberek szenvedését, a XX. század végén indult pozitív pszichológia arra fókuszál, miként lehet az ember boldog?

Míg a pszichológia és a pszichoterápia arra koncentrál, hogyan lehet csökkenteni az emberek szenvedését, a XX. század végén indult pozitív pszichológia arra fókuszál, miként lehet az ember boldog?

Az alkotás – a Nemzetközi Filmkritikusok Szövetségének (FIPRESCI) díjazottja – az idei, 63. cannes-i filmfesztivál második legjelentősebb kategóriájának, az „Un certain regard”-nak („Egy bizonyos nézőpont”) legjobbja lett.

Az igényt növelheti a segítő kutyákról szóló, idén hatályba lépett jogszabály, amely kimondja: terápiás kutyával bárhova be lehet menni, ahová az illető magánszemély egyébként beléphet.

A tanácskozást a Magyar Repülő- és Űrorvosi Társaság szervezte, hogy bemutassa a Honvédelmi Minisztérium Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) lehetőségeit, kapacitását a hazai repülő-egészségügyi ellátás képviselőinek.

Gyógyítása egyelőre nem lehetséges, de a betegek számára egyre jobb életminőség biztosítható, ami hazánkban az 1999-ben alakult Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány, valamint az egy évvel később létrejött Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesülete tevékenységének is köszönhető.

„Ezerarcú”, vagy „a nagy utánzó”. Ezeket az elnevezéseket nem véletlenül kapta a lupusz, hiszen hosszú időn át képes „utánozni” az influenza vagy más betegség tüneteit, és csak igen képzett orvosok segítségével derülhet fény arra, hogy valójában autoimmun megbetegedésről van szó. Mivel gyógyíthatatlan, nem véletlen az sem, hogy temérdek a kérdés a betegséggel kapcsolatban. A Schopper Gabriella nevével fémjelzett Magyar Lupus Egyesület ezekre kíván választ adni.

A szklerózis multiplex (SM) az egyik leggyakoribb ideggyógyászati betegség a fiatal felnőttek körében. Gyógyítása egyelőre nem lehetséges, de a betegek számára egyre jobb életminőség biztosítható, ami hazánkban az 1999-ben alakult Magyar Sclerosis Multiplexes Betegekért Alapítvány, valamint az egy évvel később létrejött Sclerosis Multiplexes Betegek Országos Egyesülete tevékenységének is köszönhető.

Nem a biztosítói, hanem a szolgáltatói oldal versenyét sürgeti az egészségügyben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettese. Dr. Nagy Márta úgy véli, ha létrejön a verseny, akkor a piaci szereplők, azaz a kórházak, ellátó intézmények koncentrációjára, fúziókra számíthatunk.

 Nemrég megjelent a GVH Versenyt az egészségügyben? Igen, de hogyan?! címu tanulmánya, amelyben azt javasolják, hogy először a szolgáltatói oldalon, az ellátást nyújtó intézmények, orvosok körében kell ár- és minőségversenyt szorgalmazni. Vitaanyagnak szánták. Milyen visszajelzéseket kaptak?
  – Azért tettük közzé a tanulmányt, mert látni szeretnénk, vane hatása; eddig mindössze egy-két írásos észrevétel érkezett. Pedig az egészségpolitikusok döntésén most nagyon sok múlik, így például az egyik legfontosabb kérdés, hogy a kezeléseket, az ellátásokat „típustermékekként” definiálják-e a jövőben. Ez azért lenne fontos, mert ha nem mondjuk meg, mi az etalon, akkor nem tudjuk, milyen hatékonyságú terápiát vásárolunk, mennyiért. Egységesített protokollok híján nem értelmezhetők a különféle egészségügyi szolgáltatók által nyújtott, azonos ellátások közötti finanszírozási különbségek.

 A tanulmányban az önrészfizetési kötelezettségnek három jelentős előnyt tulajdonítanak: legálisan jut többletforráshoz az  egészségügy, nagyobb felelősséget ró azokra, akik igénybe veszik a kezeléseket, és kiszoríthatja a hálapénzt. Hogyan?
  – Minden olyan helyzet, amelyben önrészt kell fizetni, azt is jelenti, hogy páciensként tisztában vagyok a teljes költséggel és az esetleges variációkkal. Ma sem kapunk meg mindent az egészségügyben az ellátás részeként. A Versenyhivatal álláspontja az, hogy a kényelmi szolgáltatásokat külön meg kell fizetni, de e szolgáltatások igénybevételéről és a magasabb díjfizetésről már akkor dönthessen a fogyasztó, amikor biztosítást köt.

Az önrész mértékét önök szerint az is befolyásolja, hogy a biztosított mennyiben járul hozzá ahhoz, hogy bizonyos kezelést igénybe kelljen   vennie. Egy ipari alpinista fizessen magasabb díjat, mert az átlagnál nagyobb az esélye, hogy lezuhan?
 – Kérjen akkora fizetést a munkáltatójától, hogy ezt állni tudja. Ha fontos a munkája, akkor nyilván megfizetik.

  És a hálapénzt hogyan szoríthatná ki az önrész?
  – A hálapénz bonyolult dolog. Nemcsak a beteg hálájával függ össze, belekalkulálják a nem túl magas orvosi fizetésekbe is. Alátámaszt egy hierarchikus rendszert; vannak orvosok, akik távol vannak tőle, és vannak, akik közel. A hálapénzben ma – bár nyilván biztosan akadnak kivételek – nemcsak az orvos nyújtotta szolgáltatásokat köszöni meg a beteg, hanem cserébe az állami egészségügyben differenciált körülményeket, szolgáltatásokat kaphat. Hálapénz ellenében befektethetnek szebb, csendesebb szobába, vagyis abból a bizonyos közösből jobbat adhat az orvos. Persze, ha minden másmilyen volna, ha az orvosi fizetések magasabbak volnának, ha a standardizálás megvalósulna, ha kialakulna a bonyolultabb, de differenciált biztosítási forma, és mindezek együtt, egyforma erővel hatnának, akkor a hálapénz is háttérbe szorulna. Azt se felejtsük el, hogy ma ismeretségi alapon is vehetünk egészségügyi szolgáltatást. Azt gondoljuk, hogy ha a szolgáltatás végső pontján nincs választási szabadság, akkor nem igaz, hogy a beteg által érzékelt minőség kifejezésre juthat a rendszerben. Ha a biztosító kötve van egy ellátó intézményhez, és a biztosított elégedetlen ennek szolgáltatásával, menni akar onnan, akkor ehhez biztosítót kell váltania. Ez pedig rendkívül bonyolult. A verseny valójában azért szép, mert ott fizethetünk, ahol a jobb minőséget kapjuk. Így ott teremtődik jobb lehetőség a fejlesztésekhez, vagyis az halad gyorsabban előre, akinek a teljesítményét jobban elismerik a fogyasztók. Nem elhanyagolható az sem, hogy a gyógyulás sok tekintetben bizalomhoz kötődik. Ezért nem elvetni való, hogy a bizalommal, mint emocionális tényezővel és gyógyító erővel is számol a rendszer.

  Ez a bizalom a gyógyszerekkel kapcsolatban is megmutatkozik. Sokan ragaszodnak ahhoz a szerhez, amit korábban szedtek. Most azonban az orvos köteles a legolcsóbbat felírniimages/
 – Szokás ezt így interpretálni, de nem így van. Alapeset, hogy a legolcsóbbat kell felírnia. De ha van oka ettől eltérni, akkor írhat fel drágábbat. Attól orvos az orvos, hogy eldöntse, indokolt-e a másik gyógyszert választania a páciensnek.

  Mi az oka annak, hogy a Versenyhivatal az idén különös figyelmet fordít a gyógyszerpiacra?
 – A hivatal régóta pártolja a gyógyszerpiaci versenyt, ennek az eredménye ma a piaci liberalizáció. Máris megmutatkoznak a jelei: az egyik patikában olvastam, hogy ingyen mérnek vércukorszintet, házhoz szállítanak, és ha valakinek 1500 forintnál többet kell fizetnie a receptre felírt gyógyszerekért, akkor a vizitdíj összegével azonos kedvezményt kap. Mindebből látható, attól kezdve, hogy nincsenek többé fixhez kötött árak, a patikusok árpolitizálnak. A másik dolog, ami miatt erre a területre koncentrálunk, az az, hogy rengeteg versenyfelügyeleti eljárást kellett indítanunk. Igen gyakori a megtévesztő reklám, főleg a gyógyhatású termékek és a táplálékkiegészítők körében. A gyógyszereknél kevesebb a gond, hiszen a gyógyszerkönyv komoly dolog. Néha mégis előfordul, hogy más – például megelőző – hatást is tulajdonítanak egy-egy gyógyszernek, mint ami a gyógyszerkönyvben olvasható róla.

  A jogsértő reklámok terén az egészségre ható termékek piacát évek óta egy lapon említik a távközlési és a pénzügyi szolgáltatások piacával.
 – Az egészség az egyik olyan terület, amelyhez nem vagy nagyon keveset értünk, ezért itt vagyunk a leginkább megtéveszthetők.   Akárcsak a pénzügyi, a telekommunikációs vagy a biztosítási szolgáltatások, termékek terén.

  Azt mondják, az egészségügyben ritka a kartell. Most, hogy a gyógyszerpiac liberalizálódik, nőhet vagy csökkenhet a titkos megállapodások száma?
  – Nem zárható ki, hogy nő, annak ellenére sem, hogy ezen a piacon sok termék megjelenik. Azokban a betegségcsoportokban, amelyekben csak néhány konkurens termék található, elképzelhető a kartell. Ami pedig a patikusokat illeti: a kartell kevésbé kézenfekvő még azokon a piacokon is, ahol kevés a piaci szereplő. Mondjuk egy kisvárosban. Mert ha a beteg úgy találja, hogy a benzinkútnál olcsóbb a vény nélkül kapható termék, akkor ott fogja megvenni.

 Egyes számítások szerint az elmúlt években Magyarországon a kartellek 340, más számítások szerint 142 milliárd forinttal károsították meg a közkasszát. Mi a két szám közti jelentős különbség oka? A feltárt egészségügyi kartellek hányadát teszik ki ennek az összegnek?
– Módszertani eszmefuttatások szerint a kartellezés miatt kialakult ár legalább 10, esetenként 49 százalékkal haladja meg a versenyárat. Az arány attól is függ, hogy az adott termék, szolgáltatás iránt mekkora a kereslet. Azt, hogy az egészségügyi kartellek mennyi kárt okoztak, nagyon nehéz megbecsülni. Főleg az informatikában, az építkezéseknél és bizonyos termékek esetében feltártunk már kartelleket. De nagyon kevés ilyen ügyünk volt ahhoz, hogy fel tudjuk mérni, mekkora kárt okoztak a versenytörvénybe ütköző megállapodások. Mindenesetre érdekes jelenség, hogy miközben a legtöbb digitális termék ára évről évre megfeleződik, addig a digitális hallókészülékeké nemimages/

 Ha az önök tanulmányában vázoltak nagy része megvalósul, azaz a kórházak között tényleg komoly ár- és minőségi verseny jön létre, akkor mire készülhetünk?
 – Abban a pillanatban, ha nem tilos orvost, kórházat reklámozni, megszaporodhat a jogszerutlen tájékoztatások száma. Fúziók is lesznek, amelynek jelei már most is mutatkoznak, és amelyek a Versenyhivatalt nagyon érdeklik majd. Az erők egyesítése ugyanis jó formája a hatékonyság növelésének, de ez is csak bizonyos korlátok közt lehetséges; a fúziónak lehet versenycsökkentő hatása is.

A jogsértő vagy megtévesztő reklámok 2006-ban is három ágazatban fordultak elő gyakran: a távközlési, a pénzügyi szolgáltatások, valamint az egészségre ható termékek piacán. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) tavaly ezért az egy évvel korábbihoz képest négyszer több büntetést rótt ki a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt. Az idén a Versenyhivatal a liberalizálódó gyógyszerpiacot is fokozott figyelemmel kíséri.

Az egészségre ható termékek piacán a tavalyi év leghangosabb botránya a NorbiFit étrend-kiegészítő körül robbant ki. A GVH megállapította, hogy a termék egyedülállóságának és fogyasztó hatásának hangsúlyos reklámozása jogsértő, az állítások nem felelnek meg a valóságnak, ezért a hirdetések alkalmasak a fogyasztók megtévesztésére. A forgalmazót és a reklámozást ellenőrző gyártót együttesen 17 millió forintra bírságolták.
 Az egészségre ható termékek reklámozása szigorú szabályokhoz kötött. A vonatkozó versenytörvény szerint tilos a fogyasztók megtévesztése, az áru árát, lényeges tulajdonságait – összetétel, használat, egészségre gyakorolt hatás – illetően valótlanságot vagy valós tényt megtévesztő módon állítani. A tájékoztatókban szereplő információkat ráadásul hitelt érdemlően kell bizonyítani. A szigor ellenére mégis gyakori, hogy a forgalmazók tiltott, szabályellenes tájékoztatásokkal, megtévesztésre alkalmas reklámokkal ébresztenek várakozásokat a fogyasztókban. Emiatt 2006-ban számos vállalat kapott bírságot.

 Kit, miért, mennyire?
 A teljesség igénye nélkül: gyógyszereit népszerűsítő reklámjai miatt marasztalta el a GVH az Abbott Laboratories Magyarország Kft.-t 2006 tavaszán. A cégre a hivatal 8 millió forint büntetést szabott ki. A kifogások között szerepelt, hogy forráshiányosak voltak a tájékoztatókban szereplő állítások. Ugyancsak a fogyasztók tisztességtelen befolyásolása miatt 10 millió forintra bírságolta a versenyhivatal a TIENS Hungary Kft.-t, mert a vállalat jogsértően tulajdonított gyógyhatást termékeinek. Hasonló jogsértést követett el az Ökonet- Európa Kft. is, amikor tizenhárom, általa forgalmazott terméknek gyógyhatást vélelmezett, holott azok nem rendelkeztek az ehhez szükséges szakhatósági engedélyekkel. A jogsértő magatartásáért a GVH Versenytanácsa az Ökonet- Európa Kft.-t eltiltotta a további jogsértéstől, kötelezte arra, hogy az általa megbízott kereskedelmi ügynökök körében közzétegye a GVH Versenytanácsa határozatának jogsértést megállapító részét, ezenkívül 20 millió forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki. Megtévesztő reklám miatt sújtották a Colgate- Palmolive Magyarország Kft.- t is, mert televíziós reklámjaiban azt állította és sugallta, hogy a Colgate Total fogkrémek valamennyi más fogkrémnél hatásosabbak. A cég kiugróan magas szankcióban részesült, a jogsértő magatartás miatt a vállalkozást 257 millió forint megfizetésére kötelezték. Nagyságrendekkel kevesebbel, 2 millió forinttal szankcionálták a Biovit Pharma Kft.-t potenciazavarok javítására alkalmas termékeinek reklámozásáért. A büntetést azért szabták ki, mert a kft. a tájékoztatókban gyógyhatás hamis látszatát keltette. Ugyanilyen okok miatt 300 ezer forintot róttak ki a L’Orelle Bt.-re, amikor a Természetgyógyász magazin egyik számában a forgalmazásában lévő rhinoBeam készüléket gyógyító hatásúnak nevezte, holott ennek valóságtartalmát nem tudta bizonyítani.

 Súlyosító körülmények
 A pénzbüntetés kiszabása szabályozott. Noha a Versenyhivatal által kiróható pénzbüntetés felső határa korlátozott, van „játéktér”. Növelhetik a bírság mértékét például a „súlyosító körülmények”. Ilyennek számít, ha valaki újszerű jogsértést követ el, vagy ha a jogsértés bizalmi árura vonatkozik. Bizalmi áru az egészség és az arra ható termékek.
 A bírság kiszabásában szerepet játszik az is, hogy a vállalat korábban követett-e el hasonló hibát. A pénzbírság célja, hogy a vállalkozásokat visszatartsa a tisztességtelen piaci magatartástól. A GVH honlapján közzétett dokumentumok szerint e cél csak olyan mértékű bírsággal valósítható meg, amely a versenyjogsértést elkövető vállalkozásnak arányos, de érezhető megterhelést jelentő anyagi hátrányt okoz. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a büntetés kiszabásakor figyelembe veszik vagy a jogsértő tájékoztatás költségeit, vagy a jogsértéssel érintett piacon realizált bevételt. A GVH azonban változást szeretne, s társadalmi vitát követően hamarosan nyilvánosságra hozza a bírság meghatározásának új szempontjait.
  Tavaly a GVH 207 versenyfelügyeleti eljárást végzett. Közülük 178 zárult versenytanácsi határozattal. Nyolcvanöt a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásával volt kapcsolatos, 93 pedig úgynevezett antitröszt eset volt, azaz piaci erőfölénnyel való visszaéléssel, összefonódással, versenykorlátozással összefüggő.
  A fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása miatt indított eljárások közül 63 esetben súlyos jogsértés történt. Negyvennégy eljárás során rótt ki a hivatal bírságot, összesen mintegy kétmilliárd forintot. Ez az összeg négyszerese a tavalyelőtt kiszabott pénzbüntetésnek.
  A kirótt bírság összege sokkal nagyobb mértékben nőtt, mint a megtévesztő reklámok száma. 2005-ben ugyanis 50 esetben állapítottak meg súlyosabb jogsértést, de ezek közül 42 eljárás – kettővel kevesebb, mint tavaly – során összesen csaknem félmilliárd forint bírságot szabott ki a Versenytanács.
 A GVH tavaly is keményen büntette a szövetkezőket a kartellügyekben. Összesen csaknem hétmilliárd forint büntetést szabtak ki. A legmagasabb összeg megfizetésére a gépjárműfelelősség-biztosításhoz kapcsolódó szövetkezés tagjait kötelezték.

  Figyelik a gyógyszerpiacot
  Az egészségüggyel összefüggő piacokon ritka a versenytörvénybe ütköző kartellezés, azaz, ha a konkurens vállalatok egymás közt olyan megállapodásokat kötnek, amely az árak meghatározásával, a piac felosztásával vagy a termelés korlátozásával gátolja a tisztességes versenyt. Mégis – derül ki a GVH elnökhelyettesének, Nagy Mártának egy idei nyilatkozatából –, a hivatal az idén különös figyelmet fordít a gyógyszer-kereskedelemre. Teszi ezt azért, mert a Versenyhivatal elsősorban az átalakuló, liberalizálódó piacokra, így például a villamosenergia-, a bank-, a vasúti, a telekommunikációs szektorokra fókuszál.
  Június 5-én versenyfelügyeleti eljárás indult a Magyar Gyógyszerész Kamara, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete, a Generikus Gyógyszergyártók és Forgalmazók Magyarországi Érdekvédelmi Egyesülete, a Védőoltást Gyártók és Forgalmazók Egyesülete és a Gyógyszer-nagykereskedők Szövetsége ellen. A GVH szerint ugyanis gyanítható, hogy a felek és tagjaik között megvalósított folyamatos információszolgáltatás tartalmi vonatkozásai sérthetik a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény 11. paragrafusát. Ez kimondja: tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek az olyan megállapodása, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza. Azok az információcserék, amelyeknek az a céljuk vagy hatásuk, hogy a versenytársak bizonytalan viselkedéséből eredő kockázatokat csökkentsék, ellentétesek a tisztességes versennyel. A GVH egyelőre folytatja az eljárást, hogy kiderítse, valóban történt-e törvénysértés a gyógyszerpiacon.