Nomád gének mint diabétesz rizikófaktorok
A múltban a túlélés kulcsát jelentő nomád gének napjaink táplálékbőségében a diabétesz kialakulására hajlamosítanak, közölte a PharmaOnline.
A 2-es típusú diabétesz rizikófaktorainak nagy része ismert. A helytelen táplálkozáson és elhízáson kívül azonban egyéb tényezők is vannak, amik a népbetegségnek számító kórkép megjelenésére hajlamosítanak. Napjainkban mintegy 100 olyan gén ismert, amik a cukorbetegség kialakulásának a rizikóját fokozzák, függetlenül attól, hogy kövér vagy sovány valaki. A globalizáció kapcsán nem szabad elsiklani az etnikai hovatartozás felett sem, ugyanis azok, akik régmúltra visszanyúló nomád történelmet hordoznak a génjeikben, azoknál még napjainkban is emelkedett vércukorszintek mérhetők, írja a lap.
A Diabétesz Világnapján (november 14.) a szakemberek arra is rávilágítottak, hogy az Észak-Afrikából, Ázsiából vagy Polinéziából származók genetikai adottságai, a nomád génjeik miatt a 2-es típusú cukorbetegségre hajlamosítanak. „Míg a régmúlt időkben az ún. nomád gének a túlélés kulcsát jelentették, amiknek köszönhetően az emberi szervezet az ínséges időszakokban is képes volt gyors energia-mobilizálásra, addig napjainkban az effajta genetikai örökség veszélyeket hordoz magában” – magyarázza prof. dr. Norbert Stefan diabétesz-kutató. Amennyiben a nomád génekkel rendelkező személyek a táplálék túlkínálatával (vissza)élnek, különösen, ha gyorséttermi kosztnak teszik ki szervezetüket, akkor azzal jelentősen hozzájárulnak laborparamétereik romlásához, illetve a diabétesz kialakulásához.
A túlsúly és az elhízás már a kiskorúak körében is probléma. Németországi adatok alapján minden hetedik gyermek elhízott, és közülük sokan bevándorló családokból származnak. A szülők sok esetben nincsenek tudatában annak, hogy a zsírokban és szénhidrátban dús táplálkozás milyen módon árthat a gyermeküknek. Aki ugyanis már gyermekként a cukorbetegséggel néz szembe, annak a szövődményekkel is korábban számolnia kell; így a vesefunkció károsodása, a vakság vagy akár az amputáció már 40 éves korban is bekövetkezhet, az egyébként jellemző időskor helyett.
Öt kilogramm testsúlycsökkentés és napi fél óra testmozgás már jelentősen, mintegy 80–90 százalékkal képes mérsékelni a cukorbetegség kialakulásának a kockázatát. Emellett javasolt az évenkénti vércukorszint-ellenőrzés.
