Nobel-díjas kém
Megjelent az első magyar Nobel-díjas tudósról írt dokumentumregény, A Nobel-díjas kém. Wisinger István élete legmerészebb vállalkozásának tekinti, hogy Szent–Györgyi Albertről (1893–1986), az első magyar Nobel-díjas tudósról írt dokumentumregényt, közli a Népszava.
Az események valóságos dokumentumok és fikciós jelenetek egybegyúrásával elsősorban Szent–Györgyi életének utolsó hat magyarországi éveire koncentrál. Eközben filmszerű visszaemlékezések mutatják be, hogy mi történt vele az 1941 előtti években. Megismerkedhetünk azokkal a tényekkel, és eseményekkel, amelyek emigrációra kényszerítették a magyar tudománytörténet egyik legjelentősebb alakját.
Rendkívüli tudós, botcsinálta kém és egyes kortársa szerint „kalandor” politikus volt. Ugyanakkor még a történészek is úgy emlékeznek meg az 1944-es német megszállás utáni időkről, hogy ő volt az egyik legjelentősebb antifasiszta ellenállási csoport vezetője. Hitler már 1943-ban, a törökországi út után, majd 1944-ben, a megszállás előtti napon Klessheimben szemrehányást tett miatta Horthynak, és ugyanakkor kiadta a parancsot, hogy rabolják el a tudóst (és szállítsák Berlinbe, mert „személyesen akar végezni azzal a disznóval”).
Az oknyomozó újságírás módszerével készült regényt nevezhetjük akár „politikai kriminek” is, írja a lap.
