Nobel-díjas és Agy-díjas kutatók Szegeden
Április 20-22. között rendezik meg a Nobel-díjas Tudósok és Tehetséges Diákok IX. Találkozóját Szegeden.
A Szegedi Tudományegyetem, az MTA Szegedi Biológiai Központ és a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány tehetséggondozást középpontba állító programján részt vesz Bert Sakmann Nobel-díjas német fiziológus, a Szegedi Tudós Akadémia képzési igazgatója is. A fiziológus 1991-ben Erwin Neherrel együtt nyerte el az orvostudományi Nobel-díjat a sejtek egyedi ioncsatornáinak működését illető felfedezéseiért és a folt-feszültségzár (patch clamp) méréstechnika kidolgozásáért.
A program részeként 2017. április 21-én, pénteken 16 órától a József Attila Tanulmányi és Információs Központban nyilvános előadást tart Stefan Hell Nobel-díjas német fizikus és Arthur Konnerth német agykutató.
Stefan Hell Nobel-díjas német fizikus 2014-ben Eric Betziggel és William Moernerrel közösen nyerte el a kémiai Nobel-díjat a nanoszkópia területén elért eredményeiért. A doktori fokozatának megszerzése után Heidelbergben, az Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumban dolgozott, majd kutatásokat végzett a finnországi Turku Egyetemen és Oxfordban is. 2002-ben a göttingeni Max Planck Biofizikai Kémiai Intézet igazgatója lett, ahol nanobiofotonikai részleget hozott létre. 2003-tól a német rákkutatási központ nagyfelbontású optikai mikroszkópiával foglalkozó részlegét vezeti Heidelbergben. Az úgynevezett STED-eljárást 2000-ben fejlesztette ki. A stimulált emisszió-depléció segítségével a vizsgált mintát nanométerről nanométerre letapogatva lehet megkapni, így az optikai mikroszkópoknál nagyságrendekkel nagyobb felbontású képekhez lehet jutni. Az eljárásnak köszönhetően olyan betegségekben is vizsgálhatóak a fehérje-elváltozások, mint az Alzheimer-, a Parkinson- vagy a Huntington-kór.
Arthur Konnerth német agykutató 2015-ben három másik kollégájával, Winfried Denkkel, Karel Svobodaval és David Tankkel nyerte el az agykutatásban használatos kétfoton-mikroszkóp feltalálásáért és fejlesztéséért az Agy-díjat (Brain Prize). Posztdoktori kutatásainak befejezése után a Müncheni Műszaki Egyetem, a Ludwig Maximilians Egyetem és a Saarland Egyetem élettani intézeteinek professzora volt. 2005 óta az idegtudományok Friedrich-Schiedel Professzora a Müncheni Műszaki Egyetemen.
A pénteken 16 órakor kezdődő előadásokra itt tud regisztrálni.
