Nő a Helicobacter-rezisztencia

Törzsi tapasztalatok

A Helicobacter pylori antibiotikum-rezisztenciájával kapcsolatos aktuális információkról dr. Szikra Lenkét, a Fejér megyei ÁNTSZ laboratóriumának – a H. pylori Nemzeti Referencia Laboratóriumának – vezetőjét kérdeztük.

Igaz, hogy Magyarországon a fehérvári az egyetlen olyan laboratórium, ahol el tudják végezni a H. pylori-rezisztencia meghatározását?

– Nem, még néhány más laboratóriumban is végeznek tenyésztést és rezisztenciavizsgálatot biopsziás mintából, így például Kecskeméten, két budapesti laboratóriumban és Szegeden. Az viszont igaz, hogy mi vagyunk a H. pylori Nemzeti Referencia Laboratóriuma.

Mi az oka, hogy csupán négy laborban hozzáférhető a vizsgálat?

– A H. pylori tenyésztése nem egyszerű, mert a baktérium a külvilágban gyorsan elpusztul, speciális táptalajokat és tenyésztési körülményeket, valamint gyakorlott laboratóriumi személyzetet igényel. Számos olyan apró hibalehetőség van, ami csak menet közben derülhet ki. Nem véletlen, hogy a legfejlettebb országokban is centrumokban foglalkoznak a H. pylori tenyésztésével és antibiotikum-érzékenységének meghatározásával. Jó lenne persze, ha még három-négy centrum vállalkozna erre a speciális felkészültséget igénylő tevékenységre. Ugyanis a Magyar Gasztroenterológiai Társaság H. pylori Munkacsoportjának legutóbbi állásfoglalása is azt ajánlja, hogy a második sikertelen eradikációt követő terápiát már az antibiotikum-érzékenységi adatok alapján kellene megválasztani.

Önök mióta végeznek ilyen vizsgálatot?

– Az első 1996-ban történt. Eleinte az volt vele a célunk, hogy epidemiológiai adatokat nyerjünk a területünkön előforduló H. pylori-törzsek rezisztenciájáról. Ekkor évente 100-110 biopsziás minta tenyésztését végeztük el. Az utóbbi években a biopsziás mintákból a H. pylori-törzsek tenyésztését és rezisztenciavizsgálatát elsősorban sikertelen eradikáció esetén végezzük, így évente mintegy 50-70 biopsziás minta tenyésztése történik laboratóriumunkban.