Nincs megoldás az idősek otthoni ápolására
Magyarországon az idősek ápolására, gondozására fordított kiadások jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól, írja a Napi.hu.
Magyarországon 2070-re majdnem minden harmadik ember 65 éves vagy annál idősebb lesz. 2030-ban pedig minden ötödik magyar lesz hasonló korú. Az idősödő társadalom problémájával a 2023-2027-es konvergencia program is foglalkozik és kitérnek arra is, hogy a tartós ápolási kiadások a bruttó hazai terméken (GDP) belül a jelenlegi 0,6 százalékról 2070-re megduplázódnak, így 1,2 százalékra emelkednek.
A Magyarországról készült egészségügyi országprofil szerint a tartós ápolásra és gondozásra fordított kiadások jelentősen elmaradnak az uniós átlagtól, akárcsak a visegrádi négyek többi országában – írja a Napi.hu.
Élete során előbb-utóbb szinte mindenki szembesül a problémával, hogy idős hozzátartozóját tartós ápolás vagy gondozás keretében el kell látnia. A magyar családok többsége igyekszik minél tovább a megszokott környezetében, vagy a saját otthonában gondozni, ápolni a beteggondozásra szoruló családtagot.
Egy tanulmány szerint az idősek többsége a gyermekeivel való összeköltözést tartja a legkevésbé jó megoldásnak. A megkérdezettek harmada véli elképzelhetőnek, hogy egy szakszerű gondoskodást nyújtó otthonban gondoskodjanak róla, míg 61 százalék a saját otthonában szeretne maradni idősebb korában is.
2021-ben a szociális és jóléti intézményi szolgáltatásokra szánt költségvetési források összege közel 800 milliárd forint, amely mintegy 150 százalékos emelkedést 2010-hez képest. Van tehát előrelépés, ugyanakkor a humánerőforrás problémák miatt számos család úgy érzi, hogy magára marad a kórházból kikerülő hozzátartozójának ellátásában.
Korábban az Emberi Erőforrások Minisztériuma készített egy 2030-ig szóló stratégiát a tartós ápolásról és gondozásról: a szektor az elemzés szerint is jelentős kapacitás- és forráshiánnyal küzd. Jellemző többek között a humánerőforrás hiánya, a nem megfelelő a koordináció az ellátásban érdekelt ágazatok között, ahogy jelentős területi egyenlőtlenségek is tapasztalhatók az ellátásokhoz való hozzáférésben is. Példaként említik: az idősek otthona és gondozóháza engedélyezett férőhelyszáma 2010-ben 54,5 ezer főre volt elég, 2019-ben ez a szám 57,6 ezer fő volt. Míg 2010-ben 25 milliárd forint jutott az idősellátással foglalkozó intézmények támogatására, addig 2020-ban már 80 milliárd forint.
Az Európai Bizottság és az EU Gazdaságpolitikai Bizottság által jóváhagyott, az idősödési jelentésben (Ageing Report) bemutatott becslések szerint az idősödéshez kötődő költségvetési kiadások Magyarországon 2030-ban a 2019-hez hasonlóan a GDP 17,1 százalékát teszik majd ki.
A főbb területekre vonatkozó előrejelzések a következők:
- a nyugdíjkiadások a GDP arányában 2019 és 2070 között 8,3 százalékról 12,4 százalékra;
- az egészségügyi kiadások 4,8 százalékról 5,6 százalékra;
- a tartós ápolásra fordított kiadások 0,6 százalékról 1,2 százalékra nőnek.
