Népszava: két egészségügyet akar Orbán
Új korszakot ígért az egészségügyben a miniszterelnök, amikor a hétvégi kötcsei „polgári pikniken” kijelentette: nem az baj, hogy a magánegészségügy fejlődik, hanem az, hogy a magánegészségügy benn van az intézetekben, és nincs leválasztva a közfinanszírozott ellátásokról, írja a lap.
Az egészségüggyel kapcsolatos kiszivárogtatott iránymutatás azért is keltett feltűnést, mert a Fidesz jó ideje a megelégedettség és az öndicséret hangján beszél az egészségügyről, amelynek egyik rákfenéje épp az: az orvosok egy része úgy szolgál a közszférában és keres pénzt a magánellátásban, hogy a két rendszer között a betegeket pénzügyi érdekei szerint mozgatja. Ez régóta nyilvánvaló az ágazat vezetői előtt is, Zombor Gábor egykori egészségügyi államtitkár 2014 végén jelentette be, hogy az állami kórházakban nincs helye fizetős betegellátásnak, és a jövőben a maradék „magánérdekű” fizetős szolgáltatásokat is kiváltják államival.
Ennek ellenére a kormány akkor nem vállalata fel a lépésből várható feszültségeket – számos szakterületen például már csak az ebből a fals, kettős helyzetből fakadó extra jövedelmek tartják az országban az orvosokat. A szétválasztás terve idén tavasszal a választások után bukkant fel ismét, amikor a humántárca új vezetője, Kásler Miklós a Magyar Időknek adott interjúban beszélt arról, hogy bevezetné a szabadfoglalkozású orvosi státuszt, aminek egyik előnye az orvosok állami és privát tevékenységének elkülönítése.
Mindezt ugyanakkor fénytörésbe helyezte az a közelmúltbeli hír, amely szerint a székesfehérvári kórház meghatározó orvosi vezetői magánklinikát alapítottak a városban. Sokan várták, hogy erre a minisztérium gyorsan és látványosan reagál majd, s fellép a helyzet megszüntetésért, világosan érvelve az összeférhetetlenség ellen. Csakhogy a tárca nem szólalt meg. Ezt a hallgatást törte meg a miniszterelnök Kötcsén a hétvégén. Az már más kérdés, hogy – például végrehajtási terv nélkül – milyen következménye lehet az Orbán által hirtelen meghirdetett kormányzati törekvésnek.
2016-ban 62 kórház végzett nem közfinanszírozott ellátást. Ebből 29 intézménynek volt „igazi” magánszolgáltatása, azaz ennyi rendelkezett nem közfinanszírozott ágyakra is működési engedéllyel. További 11 intézmény magánkórháznak nyújtott valamilyen szolgáltatást, és 24-ben adtak bérbe műtőt vagy kórtermet, írja a lap.
