Nemzetközi trendek az egészségügy üzemeltetésében
Megvizsgálva az egészségügyet Európa-szerte, megállapíthatjuk, hogy nincs egységes kórházüzemeltetési modell: sehol sem kizárólag saját állomány vagy kizárólag külső szolgáltató végzi a takarítási, karbantartási, mosodai és sterilizálási feladatokat. A jellemző megoldás mindenütt vegyes: a mosoda és a textíliakezelés az egyik leggyakrabban kiszervezett terület, míg a műszaki karbantartásnál többnyire a hibrid modell működik. Ilyenkor minimális saját állománnyal, de jellemzően külső szakemberek bevonásával végzik a feladatokat.
A Magyarország mellett Szlovákiát, Ausztriát, Csehországot, Lengyelországot, Romániát, Szlovéniát, Németországot, Olaszországot, az Egyesült Királyságot és Svájcot átölelő vizsgálat azt is egyértelműen megmutatta, a modern kórházi higiénia ma már nem kizárólag a vizuálisan tiszta környezetet jelenti: a nemzetközi gyakorlatban egyre nagyobb szerepet kapnak az ATP-mérések, a fluoreszcens jelöléses ellenőrzések, a mikrobiológiai mintavételek és az auditált higiéniai folyamatok. A szakértői álláspont szerint ugyanis a fertőzések megelőzésében a nem megfelelő kézfertőtlenítés és az invazív eszközök sterilizálása jelenti a legnagyobb kockázatot, ugyanakkor a rendszeres és szabályozott környezeti fertőtlenítés is érdemben hozzájárulhat a fertőzések számának csökkentéséhez.
Magyarországi helyzet
Magyarország a vizsgált országok egyik legerősebben állami dominanciájú kórházi rendszerével rendelkezik: a kórházi ágykapacitás mintegy 94 százaléka állami vagy közfenntartású intézményekhez kapcsolódik. Éppen ezért Magyarország számára az osztrák, német és olasz intézményi példák lehetnek különösen relevánsak. Ezekben a konstrukciókban a külső partner hosszú távú felelősséget vállalhat az infrastruktúra vagy egy-egy szolgáltatási terület működtetéséért, miközben az intézmény fenntartja a szakmai kontrollt.
A kiszervezett létesítményüzemeltetés kevésbé látható előnyei
Az üzemeltetési feladatok kiszervezésével kapcsolatban gyakran merül fel az az ellenérv, hogy a szolgáltató üzleti vállalkozásként nyereségre törekszik, ezért a megbízó számára kedvezőbb lehet a saját állomány fenntartása. Ez a megközelítés azonban sokszor nem veszi figyelembe a működéshez szükséges valamennyi költséget és erőforrást.
A saját alkalmazottak bére és a közvetlen anyagköltségek mellett ugyanis számos olyan, kevésbé látható kiadással is számolni kell, amelyek nélkül a folyamatos és megbízható üzemeltetés nem biztosítható.
Ilyen többek között a toborzás és kiválasztás, a bérszámfejtés, a munkaügyi adminisztráció, a beszerzés, a logisztika és a raktározás költsége, valamint a felelősség- és vagyonbiztosítás, illetve az egyéb kapcsolódó adminisztratív feladatok ráfordításigénye. Kiszervezés esetén ezek megszervezése, finanszírozása és operatív kezelése a szolgáltató feladatkörébe kerül, a szerződésben rögzített felelősségi és költségviselési szabályok szerint. Az összehasonlítás során ezért nem elegendő a saját munkavállalók bérköltségét a szolgáltatói díjjal szembeállítani: a teljes működési költséget, vagyis a teljes birtoklási és fenntartási költséget (TCO) érdemes vizsgálni.
Adat- és mérésalapú működés, objektív ellenőrzés
A professzionális létesítményüzemeltetés egyik fontos előnye, hogy a szolgáltatás minősége és hatékonysága előre meghatározott mutatók alapján követhető és értékelhető. Egy megfelelő szakmai és technológiai háttérrel rendelkező szolgáltató képes olyan mérési és ellenőrzési rendszereket kialakítani, amelyekkel a teljesítmény, a felhasznált erőforrások, a költségek és a szolgáltatási színvonal egyaránt nyomon követhető. Az adatokra épülő működés nemcsak az esetleges hiányosságok feltárását segíti, hanem a folyamatok optimalizálását és a megalapozott vezetői döntések meghozatalát is.
Egy ilyen rendszer kialakítása jelentős szakértelmet, informatikai hátteret és folyamatos fejlesztést igényel. Saját üzemeltetés esetén mindezeket az erőforrásokat a szervezetnek magának kell biztosítania, miközben a belső ellenőrzés objektivitásának megteremtése is külön feladatot jelenthet.
Beszerzési előnyök és méretgazdaságosság
A kiszervezés költséghatékonyságát a beszerzési volumen is javíthatja. Egy több intézményben vagy telephelyen szolgáltató vállalat összevontan, nagyobb mennyiségben szerezheti be a működéshez szükséges anyagokat és eszközöket. A tisztító- és fertőtlenítőszerek, a munkaruhák, a higiéniai termékek és az egyéb fogyóeszközök esetében a nagyobb rendelési volumen kedvezőbb beszerzési feltételeket eredményezhet. A megtakarításokhoz hozzájárulhatnak a beszállítókkal kialakított hosszú távú kapcsolatok, az egységes beszerzési folyamatok és a felhasználás központi tervezése is.
Rugalmas munkaerő-gazdálkodás és folyamatos szolgáltatás
A zavartalan üzemeltetéshez nem elegendő kizárólag a napi feladatok ellátásához szükséges minimális létszámot biztosítani. A szabadságolások, a betegségek, a váratlan hiányzások és az időszakosan megnövekvő feladatmennyiség miatt tartalék munkaerőre is szükség van. Ennek hiányában már néhány munkatárs kiesése is fennakadásokat okozhat, vagy a többi dolgozó túlterheléséhez vezethet.
A létesítményüzemeltetési szolgáltatók egyik előnye, hogy több telephelyre kiterjedő működésük révén rugalmasan átcsoportosítható munkaerő-kapacitással rendelkezhetnek. Az úgynevezett „fregoli munkaerő” olyan, több helyszínen is bevethető munkatársakat jelent, akik szükség esetén átmenetileg pótolhatják a kieső dolgozókat, vagy segítséget nyújthatnak a megnövekedett feladatmennyiség kezelésében. Ez a megoldás lehetővé teszi, hogy a tartalék kapacitás ne egyetlen intézményhez kötődjön, hanem a szolgáltató teljes működésében hasznosuljon.
Összességében a létesítményüzemeltetés kiszervezésének értékelésekor nem kizárólag a szolgáltatói díjat, hanem a teljes költségstruktúrát, a rendelkezésre álló szakértelmet, a mérhetőséget, a munkaerő rugalmasságát és a működési kockázatokat is figyelembe kell venni. Az outsourcing megfelelő feltételek mellett nem pusztán feladatátadást jelent, hanem olyan szervezési modellt, amely a méretgazdaságosságra, a specializált tudásra és az összehangolt erőforrás-felhasználásra építve javíthatja az üzemeltetés hatékonyságát.
