Az egészségügyi takarítás sajátosságai

A kórházi takarítás szabályait Magyarországon nem egyetlen, külön erre vonatkozó törvény határozza meg, hanem több egészségügyi, infekciókontroll- és népegészségügyi előírás együtt. Ezek közül kiemelt jelentőségű a 20/2009. EüM rendelet, amely többek között a környezeti higiéné, a fertőtlenítő takarítás, a dokumentált eljárások és az ellenőrzés fontosságát is rögzíti. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szintén előírja, hogy az egészségügyi intézményeknek gondoskodniuk kell a betegbiztonságról és a fertőzések megelőzéséről. A részletes szakmai követelményeket további BM- és EüM-előírások, valamint az NNK irányelvei egészítik ki, például az infekciókontroll, a takarítási protokollok és a környezeti ellenőrzések terén.

Fontos hivatkozási alap az úgynevezett „Sárga könyv” (Milassin Márta és Pechó Zoltán: Tájékoztató a fertőtlenítésről – A betegellátásában és a járványügyi gyakorlatban alkalmazható fertőtlenítő eljárások), melynek azonban az utolsó, 2012-es kiadása mára több szempontból elavult, és nem mindenben követi a korszerű tisztítás-technológiai megoldásokat. Az úgynevezett Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok (MEES) 2.0 szintén alaposan körbejárja a témát, ugyanakkor ez sem jogszabály, hanem egy olyan minőségbiztosítási és ellenőrzési szemlélet, amelyet a gyakorlatban több egészségügyi intézmény is alkalmaz a takarítás és a higiénés folyamatok értékelésére.

Mit kellene tartalmaznia egy kórházi takarítási rendszernek?

A gyakorlatban minden intézménynek rendelkeznie kell egy Higiénés Tervvel, melynek tartalma:

- területbesorolás (alacsony / közepes / magas kockázat),

- takarítási gyakoriság,

- használt fertőtlenítőszerek,

- koncentrációk és behatási idők,

- eszköz-szétválasztás

- színkódolt mop- és kendőrendszer,

- dokumentációs rendszer,

- zárófertőtlenítés szabályai.

Kockázati zónák szerinti takarítás: műtő, intenzív osztály, izoláció, labor, betegszoba, közösségi terek. Értelemszerűen a magasabb kockázatú területek gyakoribb és szigorúbb fertőtlenítő takarítást igényelnének.

Mivel Magyarországon nincs egységes, törvényben rögzített szabályozás a kórházi takarítás valamennyi részletére, az alkalmazott eljárások intézményenként eltérhetnek. A B+N álláspontja szerint ezért kiemelten fontos a takarítási gyakorlatok, az alkalmazott eszközök és a vegyszerek használatának egységesítése, hogy a kisebb költségvetésből gazdálkodó intézményekben is rendelkezésre álljanak a megfelelő fertőtlenítés feltételei. Ennek érdekében a B+N egészségügyi takarításban dolgozó, közel hatezer munkatársa rendszeres központi oktatásokon vesz részt, amelyek nemcsak a megfelelő tisztítási és fertőtlenítési eljárások elsajátítását szolgálják, hanem a betegbiztonság szempontjainak érvényesítését is segítik. A nem megfelelő vegyszerek alkalmazása ugyanis a betegek és a takarításban dolgozók egészségére egyaránt kockázatot jelenthet, ezért különösen fontos a megfelelő készítmények kiválasztása és szakszerű használata.

Hogyan ellenőrizhető a kórházi higiénia?

A korszerű kórházi higiénia ugyanis mérhető, ellenőrzésére pedig a LIWO Group leányvállalata, a B+N Magyarország Kft. is kiemelt figyelmet fordít. A vizuális ellenőrzés mellett az ATP-mérés, a mikrobiológiai mintavétel és a rendszeres auditok objektív képet adhatnak a fertőtlenítés eredményességéről, ezek kollégáink számára is a mindennapos protokoll részét képezik. A fejlett európai gyakorlatokban a dokumentált higiéniai terv, a monitoring és a compliance-ellenőrzés ma már ugyanúgy része a rendszernek, mint maga a takarítás.

Takarítás-ellenőrzési eljárások

A modern kórházi higiénében több szintű ellenőrzést alkalmaznak.

 Vizuális ellenőrzés:

• Por, folt, szennyeződés, hulladék, fertőtlenítési hiányosság.
• Hátránya: nem mutatja a mikrobiológiai szennyezést.

Fluoreszcens jelöléses ellenőrzés:

• UV-jelölést tesznek a kritikus felületre.
• Takarítás után UV-fénnyel ellenőrzik, eltűnt-e a jelölés.
• Ezzel mérhető, hogy valóban megtörtént-e a törlés, milyen alapos volt a takarítás

ATP-biológiai mérés

• Az egyik legmodernebb rendszer, amely méri a felületi biológiai terhelést, illetve a tisztítás hatékonyságát.
• Elsősorban a műtők, intenzív osztályok és izolációs szobák esetén használják.

Mikrobiológiai mintavétel

• Tenyésztéses vizsgálat kontaktlemezzel, tamponmintával és/vagy levegőmintával.
• Elsősorban járványhelyzetben, műtőkben és steril környezetben szükséges végezni.

Audit és compliance ellenőrzés

Feladata vizsgálni: 

• a megfelelő technológia használatát,
• a hígítási arányokat,
• a behatási idő betartását,
• a megfelelő eszköz-használatot,
• a dokumentáció meglétét.

A szakértők a legnagyobb rizikót a betegek legyengült immunrendszere és a rezisztenssé vált baktériumok mellett a nem megfelelő kézfertőtlenítésnek és az invazív eszközök nem megfelelő sterilizálásának tartják.

Elég a napi egy fertőtlenítés?

Mindezek mellett a környezet rendszeres, szabályozott fertőtlenítése jelentősen képes csökkenteni a kórházi fertőzések terjedését.

Ennek érdekében a LIWO Group és magyarországi leányvállalata, a B+N Magyarország Kft. egységes, szigorú higiénés protokoll alapján végzi takarítói munkáját, folyamatos szakmai oktatás és rendszeres gyakorlati ellenőrzés mellett. A munkafolyamatokat a cég higiénikusai, valamint külső higiéniai szakemberek egyaránt kontrollálják.

Az egészségügyi intézmények területén a takarítói létszám kockázati besorolás alapján, négyzetméterre vetítetten kerül meghatározásra, figyelembe véve az egyes osztályok infekciókontroll szempontú terhelését.

A jelenlegi rendszer egyik legnagyobb problémája ugyanakkor az, hogy a legtöbb intézményben napi egy alkalommal történik fertőtlenítő takarítás, jellemzően a 6:00–14:00 közötti időszakban. A kézzel gyakran érintett felületek – például kapaszkodók, kilincsek, betegágyak környezete, kapcsolók vagy nővérhívók – mikrobiológiai terhelése azonban már néhány órával a fertőtlenítést követően ismét jelentősen megemelkedik. A napi egyszeri felületfertőtlenítés ezért önmagában nem elegendő ahhoz, hogy másnap reggelig alacsony mikroorganizmus-szám legyen fenntartható.

A délutáni időszakban az intézmények nem igényelnek rendszeres fertőtlenítő takarítást, kizárólag ügyeleti szolgáltatás működik. Ez az ügyeleti rendszer elsősorban akut események kezelésére korlátozódik, és nem terjed ki a teljes osztály ismételt higiéniai kezelésére.

Szakmai álláspontunk

A LIWO Group szakmai értékelése szerint a hazai rendszer egyik legfontosabb fejlesztési pontja a fertőtlenítő takarítás gyakoriságának és ellenőrzésének újragondolása. A gyakran érintett felületek mikrobiológiai terhelése már néhány órával a fertőtlenítés után ismét megemelkedhet, ezért a napi egyszeri takarítás a magas kockázatú területeken nem feltétlenül elegendő. A nemzetközi példák alapján a fertőzések megelőzésében nem kizárólag a takarítás elvégzése, hanem annak gyakorisága, dokumentáltsága és rendszeres ellenőrzése is meghatározó szerepet játszik. A szakértői javaslat alapján az intenzív osztályokon, a koraszülött intenzív centrumokban és a sürgősségi betegellátó osztályokon indokolt lehet a látogatási időt követő, délutáni fertőtlenítő takarítás bevezetése, korszerű mérési és ellenőrzési módszerekkel kiegészítve.