Nemzeti érdek a cigányság egészségi állapotának javítása
A cigányság eredményes felzárkózása nélkül Magyarország nem fog tudni kilábalni a jelenlegi egészségi krízishelyzetből, írja a Magyar Nemzet.
Világszinten egyedülálló, komplex adatbázist készítettek a Debreceni Egyetem kutatói a magyar, illetve azon belül az északkelet-magyarországi roma lakosság egészségi állapotáról. A cél azonosítani a legnagyobb súlyú népbetegségekre – a szív- és érrendszeri, bizonyos daganatos, valamint a cukorbetegségre – hajlamosító kockázati tényezőket, és kidolgozni egy olyan cselekvési tervet, amellyel ezek a veszélyek mérsékelhetők.
A négyéves pályázati program részeként zajló kutatást a népegészségügyi kar irányítja, amely 2004-ben a világon az első egészségmagatartás-felmérést is végezte a romák körében, amit 2015-ben megismételtek.
– Az egészségi állapot meghatározásában a társadalmi-gazdasági tényezők óriási súllyal esnek latba, és hajlamosak vagyunk ezt alulbecsülni – mondta a Magyar Nemzet megkeresésére a kar alapító dékánja, a vizsgálat vezetője.
Ádány Róza úgy fogalmazott: ahogyan a leggyengébb láncszem határozza meg a lánc erősségét, úgy a lakosság egészségi állapotánál is döntő jelentőségű a leghátrányosabb helyzetű népességcsoport egészségi állapota. Ez Magyarországon a roma népesség, amelynek a számát a 2011. évi népszámlás önbevallás alapján 315 583 főben határozta meg, de a roma önkormányzatok egymillióra teszik, s a Debreceni Egyetem szociológiai munkacsoportjának tudományos becslése szerint is a cenzus idején körülbelül 875 ezer roma élt Magyarországon.
A 2011-es népszámlálás adataiból pedig azt tudni is lehet, hogy a társadalomnak egy termékeny közösségéről van szó, amelynek tagjai azonban sokkal rövidebb ideig élnek, mint a többségi társadalom tagjai. Ez utóbbira ugyan csak közvetett bizonyítékok vannak, de azok rendkívül erősek – mondta a professzor.
– Míg az általános magyar populációban a 65 éven felüliek aránya 20 százalék körül van, addig a magukat cigánynak vallóknál ez mindössze három-négy százalék. Egy közelmúltban végzett roma egészségvizsgálat közel ezerfős roma mintájában összesen 27-en voltak, akik elmúltak 65 évesek, közülük mindössze négyen férfiak. Azt mondhatjuk, nagy szerencse kell ahhoz, hogy egy cigány férfi megélje a 65 éves kort – vonta le a következtetést Ádány Róza.
Mivel a cigányságon belül is különösen hátrányos helyzetben vannak a nagy számban Dél-Baranyában és Északkelet-Magyarországon élő telepi cigányok, a debreceni kutatók vizsgálatai ez utóbbiak körében készültek.
A 2004-ben és 2015-ben végzett kutatásokban a romák egészség-magatartását vizsgálták, ez most már fizikális és laboratóriumi vizsgálatokkal is kiegészül. Ádány Róza a felmérés eredményei közül kiemelte, hogy 2004-ben még a roma férfi lakosság hetven százaléka dohányzott, és a dohányzó terhes nőknek csupán a 12 százaléka tette le a cigarettát a várandósság időszakára. Az alkoholfogyasztás viszont kedvezőbb volt, mint az általános populációban: a romák között több volt az alkoholt egyáltalán nem fogyasztók és kevesebb a nagyivók aránya.
A helyzet 2015-re változott: csökkent a cigarettázók – főleg az erős dohányosok –, nőtt viszont az alkoholfogyasztók aránya. A legújabb vizsgálatok szerint a tendencia folytatódik, de egy újabb nagyon fontos megállapítással egészül ki.
Mint Ádány Róza elmondta: annak, hogy a romák saját megítélése szerint is javult a foglalkoztatottságuk és ezzel az anyagi helyzetük, egy nagyon kedvezőtlen velejárója is van: nagymértékben emelkedett körükben a túlsúlyosak aránya. A 30 év alatti nőknél majdnem hétszer, a férfiaknál ötször több az elhízott most, mint 2015-ben volt.
– Minden eddiginél jelentősebb ütemben nő az elhízás mértéke a romák körében, és ez a negatív változás rövid idő alatt következett be. Ez azért is aggasztó, mert tovább súlyosbítja a cigányság egyébként is meglévő halmozott betegségkockázatát.
