Nem volt fogékony az Alkotmánybíróság a gondnokoltak gondjára
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden elutasította az ombudsmannak az új polgári törvénykönyv (Ptk.) egyes, gondnokságra vonatkozó szabályainak megsemmisítésére irányuló indítványát.
Tavaly nyáron Szabó Máté, az alapvető jogok biztosaként fordult az Ab-hoz, mert álláspontja szerint a gondnokság alá helyező eljárás során nincs alkotmányos garancia arra, hogy az eljáró bíróság a cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság jogkövetkezményeit mérlegelhesse, és ne automatikusan, hanem az egyedi szempontok figyelembevételével állapítsa meg azokat. Ahogy a határozat felidézi:
„Az indítványozó azt találja aggályosnak mind a régi, mind a hatályos Ptk. rendszerében, hogy a cselekvőképességet teljesen kizáró, illetve teljesen korlátozó gondnokság esetében kimondja a törvény, hogy a gondnokolt nevében kizárólag a gondnok tehet érvényes jognyilatkozatot – a gondnokolt jognyilatkozata tehát automatikusan érvénytelen – ; és mindez még a legbelső privátszférát érintő, legszemélyesebb döntések (házasságkötés, apaság elismerése) esetében is így van.”
Az Ab nem találta megalapozottnak az indítványt. Az Ab honlapján olvasható határozat indokolása szerint a Ptk. cselekvőképességre és annak korlátozására vonatkozó szabályai jelentős garanciákat fogalmaznak meg: a cselekvőképesség korlátozására - legyen az részleges vagy teljes - csak bírói ítélet alapján kerülhet sor, amelyben az igazságügyi elmeorvos szakértő véleményén túl vizsgálnia kell a bíróságnak az érintett személy összes személyes és családi körülményét.
