Nem romlik a középkorúak agyi funkciója
A középkorúaknál jelentkező memóriaromlás a figyelmi fókusz változása miatt következhet be, így gyakorlással megelőzhető, illetve visszafordítható lehet, állapítja meg a NeuroImage című szaklap egy tanulmánya.
A középkor elején, a 40-es életévek környékén kezdődik az a jelenség, hogy az ember nem tud visszaemlékezni bizonyos részletekre, pl. tárgyak helyére, azonban, mint a McGill University kutatói most megállapították, lehetséges, hogy ez nem az agyi funkció romlásának következménye, hanem amiatt alakul ki, mert az idősödés során megváltozik, hogy mire fókuszál az agy a memórianyomok létrehozása és visszahívása alatt.
Mint az eredményről beszámoló tanulmány (Changes in the modulation of brain activity during context encoding vs. context retrieval across the adult lifespan, NeuroImage) utolsó szerzője, Natasha Rajah elmondja, a figyelmi fókusz átrendeződése befolyásolhatja a középkorúak mindennapi életét, sőt egyenesen ártalmas hatása is lehet az olyan napi feladatok kivitelezésére, amelyek egyszerű részletek felidézését igénylik, pl. hol parkolt az illető az autójával, illetve mikor vette be a gyógyszereit.
Ma úgy gondoljuk, hogy a demenciához társuló agyi változások már évtizedekkel a tünetek megjelenése előtt elkezdenek kialakulni, így a memóriakutatás egyik kulcskérdése napjainkban annak megállapítása, hogy az idősödő agy mely változásai normálisak és melyek kórosak. Azonban, mondja Natasha Rajah, a legtöbb kutatás, ami az öregedéssel és a memória működésével foglalkozik, az idősebb korosztály esetében megfigyelhető agyi változások megértésére koncentrál. Így igen keveset tudunk arról, hogy mi történik az egészséges idősödés során a középkorúakban, és ez hogy viszonyul az idősebb korban tapasztaltakhoz. A McGill University kutatói ezért a középkorúakra fókuszáltak elsősorban.
Vizsgálatukban 112, 19-től 76 éves korú egészséges felnőttnek mutattak arcképeket, és arra kérték őket, emlékezzenek vissza arra, mikor (régebben vagy a közelmúltban) és hol (jobb vagy bal oldalon) tűnt fel a képernyőn egy bizonyos arc. A kutatók a részletekre való visszaemlékezés közben fMRI-vel vizsgálták a kísérleti alanyok agyát.
A fiatal felnőttek esetében a sikeres feladatteljesítés alatt aktiválódott a vizuális kortex – mint Rajah magyarázza, a fiatal felnőttek valóban odafigyelnek a perceptuális részletekre annak érdekében, hogy dönteni tudjanak. A középkorúak és az idősebbek esetében viszont az fMRI nem mutatott ugyanolyan mértékű aktiválódást az információ előhívása során a vizuális kortexben, ehelyett a mediális prefrontális kéreg aktiválódott. A mediális prefrontális kéreg ismereteink szerint a személyes életre figyelés és az introspekció során aktiválódik, teszi hozzá a neurológus-pszichiáter.
Habár a középkorúak és idősebbek nem teljesítettek olyan jól a feladatban, mint a fiatalabbak, Rajah szerint hiba lenne azt mondani, hogy a középkorúak és idősebbek agya kórosan működik. Valószínűleg ugyanis nem agyi funkciózavarról van szó, hanem az eredmény azt mutatja, hogy az idősödés során megváltozik, hogy valaki mit tart fontos információnak. Más szavakkal: a középkorúak és idősebbek egyszerűen a jelenség más aspektusaira figyelnek, mint a fiatalabbak.
A kutatók szerint a középkorúak és idősebbek fejleszthetik emlék-visszahívó képességeiket azáltal, hogy megtanulnak inkább a külső, mintsem a belső információra fókuszálni. Mint hozzáteszik, eredményük azt is magyarázhatja, amit egyéb kutatások kimutattak: jobb a kognitív öregedés folyamata azoknál, akik mindfulness meditációt (tudatos jelenlét alapú meditáció) gyakorolnak.
Amikor középkorúaknak és idősebbeknek mutattak arcképeket, a pirossal ábrázolt agyterületek voltak aktívak; ezek az agyterületek a mediális prefrontális kérget tartalmazzák, ami az önreflexióval hozható összefüggésbe.
Fiatal felnőttek esetében a kékkel ábrázolt agyterületek voltak aktívak; ezek az agyterületek a memória és a figyelem működésével hozhatók összefüggésbe.
