Nem kapott támogatást a MOK alternatív fővárosi ügyeleti modellje

Augusztus 28-án Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár a fővárosban is bevezetendő új ügyeleti rendszerről tájékoztatta az érintett fővárosi önkormányzatokat képviselő Karácsony Gergelyt, Őrsi Gergelyt és Holopné Schramek Kornéliát, Budapest Főváros Kormányhivatalától Sára Botond főispánt, továbbá a Magyar Orvosi Kamarától Álmos Péter elnököt és Keczéry Attila titkárt, fővárosi háziorvost. 

A megbeszélés előzményeként a kamara július 17-én szakmai egyeztetést tartott, ahol az ügyeleti rendszer által érintett háziorvosok, gyermekorvosok, sürgősségi osztályok, kórházak, rendőrség és szakmai kollégiumi tagozatok képviselői kifejtették véleményüket, elmondhatták a javaslataikat az Államtitkárság által tervezett rendszerről. A megbeszélés alapján a résztvevőkkel a következő potenciális nehézségeket, megoldandó problémákat azonosítottuk: 

• A fővárosi háziorvosok és házi gyermekorvosok magas átlagéletkorát és egészségi állapotát a tervezet nem veszi eléggé figyelembe, a sajátja mellett még 101 db betöltetlen fővárosi praxist is helyettesítő kolléga jelenlegi leterheltségét a tervezet érdemben növeli.

• A tervezet 13 vegyes (felnőttet és gyermeket) ellátó pontot akar létrehozni a 3 gyermekellátó pont mellett. A budapesti háziorvosok jelentős részének nincs meg a megfelelő jártassága a gyermekek ellátásában. A fővárosban a ’70-es évek elején már szétválasztották a gyermekek és a felnőttek ellátását, a jelenleg dolgozó háziorvosok sosem láttak el gyermekeket munkájuk során, ez betegbiztonsági kockázatot jelent.

• A fővárosban évtizedek óta délután 4 óra után is van rendelés az alapellátásban (és a szakellátásban is). Ha az ügyeleti rendszer átalakítása miatt a délutános rendelések 16 órakor befejeződnek, a munkába járó fővárosiak, akik 16-17 óra között fejezik be általában a munkaidejüket, nem jutnak el háziorvosukhoz.

• Az SBO-k terhelése várhatóan növekedni fog, a sürgősségi ellátó rendszer terheltségének áttekintése és egyes pontok megerősítése szükséges.

• A háziorvosi rendelések folyamata felborul, mivel az orvosnak rendelési időben is ott kell hagynia a betegellátást a soron kívüli házhoz hívás és a halottvizsgálat miatt a rendelőben megjelenő akut és az előjegyzett betegek ellátásának kárára. 

• A szakmának fontos volna a minőségellenőrzés biztosítása, belső indikátorok kidolgozása mentén.

• Szakorvosi tevékenységek hozzáférhetőségét befolyásolhatja a fővárosban, ha az ügyeleti terhelés miatt a háziorvosok nem tudják használni majd második szakvizsgájukat a kórházi ambulanciákon, szakrendelőkben, tovább növelve a várólistákat. Fel kell mérni, hogy hány kolléga lát el ilyen plusz feladatot.

A problémák orvoslására augusztus elején a MOK benyújtott egy – az eddigi vidéki ügyeleti működési formától eltérő – alternatív fővárosi ügyeleti modellt az államtitkárság felé. Ennek a tervezetnek a kialakítása során a kamara figyelembe vette a július végén tartott szakmai megbeszélés tapasztalatait is, ezt a legtöbb szakmai szervezet is támogathatónak tartotta, ahogy a budapesti háziorvosok 78 százaléka is.

A javaslat az államtitkárság támogatását nem nyerte el, azonban néhány ponton a korábbi koncepciót korrigálta.

Jelentős előrelépés, hogy az Államtitkárság figyelembe vette azt a javaslatunkat, hogy gyermekeket gyermekorvosok lássanak el. Szintén kedvező változás, hogy lesz a Duna két oldalán 1-1 állandó, 24 órában működő ügyeleti pont és 5 kijáró autó, valamint egy, a közterületi halottvizsgálatára specializált egység.

A MOK látja az előnyeit az ügyeleti rendszer megújításának, de a veszélyeit, hátrányait sem tagadhatjuk el. A betegek érdeke az, hogy mindig megfelelő egészségügyi ellátást kapjanak, nem csak az ügyeletben. Azt gondoljuk, hogy a háziorvosok legfontosabb feladata az egészségügyi ellátás alapjának biztosítása. Az üres praxisok száma rendkívüli mértékben nő, és minden újabb, az alapellátókra hárított teher fokozza ezt a folyamatot. A háziorvosi kar Budapesten kifejezetten idős, az ügyeleti feladatot eddig nélkülük oldotta meg a főváros, most az üres praxisok helyettesítése mellett még az ügyeletet is el kell látnia a 61 (!) éves átlagéletkorú haziorvosoknak. Komoly a veszély, hogy emiatt többen abba fogják hagyni a praktizálást, így a lakosság hozzáférése az egészségügyhöz tovább romlik. A háziorvosok mellett a többi érintett szakma (különösen a sürgősségi betegellátás) jelzéseit figyelembe kell venni, megvizsgálni, és a sürgősségi ellátást megerősíteni.

A Magyar Orvosi Kamara ezért javasolja, hogy halasszák el a 2024. 10. 01-i időpontot, amíg a biztonságos betegellátás személyi és tárgyi feltételei nem biztosítottak, illetve amíg a biztonságos működési környezet kialakítása nem kerül, a szakmai szervezetekkel együttműködve.