Nem kapnak több védelmet az orvosok
Annak ellenére, hogy drogosok, részegek nem egyszer testileg is bántalmazzák az egészségügyi dolgozókat, a Btk. nyár elejei módosításakor nem kaptak nagyobb védelmet. Az érdekvédők viszont nem tettek le arról, hogy visszaállítsák a szakma presztízsét. Ez azért is fontos, mert mára 4-5 ezer nővér, 1,5-2 ezer szakorvos hiányzik a gyógyításból.
A nyár elején döntött a parlament a büntető törvénykönyv szigorításáról, mivel hazánkban elharapózódott a pedagógusok bántalmazása. Ezt hallva, azonnal lépett a Magyar Orvosi Kamara (MOK), a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) és a Alapellátó Orvosok Országos Szövetsége (FAKOOSZ) is. Mindannyian fokozott büntetőjogi védelmet kértek, valamint azt, hogy az Országgyűlés ne csak a pedagógusok védelmében módosítsa a böntetőtörvénykönyvet.
Balogh Zoltán, a MESZK elnöke A Világgazdaságnak azokat a döbbenetes eseteket említette, amellyel naponta találkoznak a rendelőintézetekben, a mentőknél, a kórházakban hivatásukat végzők. Hihetetlen, de igaz: volt rá példa, hogy a kórteremben az egyik beteget látogató testes hozzátartozók sarokba szorították a soványka nővérkét, mert nem tetszett nekik valami. Előfordult már orvosok késelése és más fizikai bántalmazás is az egészségügyi intézményekben. Nem ritka, hogy az alkoholtól vagy drogtól befolyásolt emberek ugranak neki a rajtuk segíteni akaróknak. Kiszolgáltatott helyzetben vannak a pszichiátriai osztályok dolgozói, noha ott más az indíttatás.
Sok eset a nyilvánosság elé kerül, ám a bántalmazottak nagyon ritkán fordulnak a hatóságokhoz. Jelenleg ugyanis csak magánjogi úton lehet jogorvoslatot kérni, ami komoly tortúra és igen hosszadalmas, amire a jelenlegi munkaerőhiányos ágazatban nincs idő. Sok esetben maga a sértett érzi megalázottnak magát, amit szégyell.
Annak ellenére, hogy az ágazatban dolgozók az idén kimaradtak a Btk. védelme alól, Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke kitart a kérésük mellett. A lapnak azt mondta: most az orvosok jogállásáról, az egészségügyi alapellátás helyzetének rendbetételéről tárgyalnak a szakállamtitkársággal, reméli, hogy aztán sor kerülhet erre is.
A szakdolgozói kamara egyébként a jogszabály módosítóstól a szakma társadalmi presztízsének helyrebiccenését is várta és várja. Erre nagy szükség lenne, hiszen ma már nem sikk ápolónőnek lenni. Ezért persze a döbbenetesen alacsony fizetések is okolhatók. Az egyik szakközépiskolában ebben az évadban a huszonegy végzős ápolónő közül hatan már le is fixálták az olaszországi állásukat, magyar forintra számítva havi 400-500 ezer forintot keresnek majd. A főiskolai diplomával pedig a fejlett európai országokban öt-hétszázezer forintért tudnak elhelyezkedni.
Az orvosvándorlás Európai jelenség
Az egészségügyi dolgozók külföldi munkavállalása nem hazai sajátosság - a Nyugat-Európába áramló kelet-európai orvosokról, a jelenség által okozott problémáról néhány hete írt a Süddeutsche Zeitung. A MedicalOnline is beszámolt róla azonban, hogy bizonyos esetekben, a magyar bérek is vonzóak lehetnek - Romániából az Európai Uniós csatlakozás óta szinte tömegesen vándorolnak nyugatra az orvosok, elsősorban azért, mert már Magyarországon is a többszörösét keresi egy kezdő vagy egy gyakorló orvos, mint otthon.
Az egészségügyi engedélyezési hivatal adatai szerint tavaly csaknem 900 magyar orvos kért külföldi munkához úgynevezett jó hírnév igazolást. Legtöbben, minden második orvos rögtön a diploma után. Sokan mentek külföldre az aneszteziológusok és háziorvosok közül is. Az ápolók körében még nagyobb az elvándorlás: egy év alatt megháromszorozódott.
A fiatal orvosok helyzetének rendezése egyik első lépése volt az idén megválasztott kormánynak. A rezidens rendelet módosítása után döntő többségük úgy döntött, hogy itthon marad, és belép a szakképzési rendszerbe, így szeptembertől a kórházak hiányterületeire is várható fiatal orvos.
