Táplálkozás
Nem csak a tengeri, az édesvízi halak is higanyszennyezettek
291 vízfolyásból vettek mintát (mintavételi helyenként ötöt), és a több száz hal mindegyikében találtak higanyt. A megvizsgált halak egynegyedében a higanyszennyezés meghaladta a környezetvédelmi hatóság (EPA) által az emberi fogyasztásra való alkalmasságra felállított határértéket. Ugyancsak az EPA minősítése szerint – a mintavételből származó halak kétharmada aggályosnak bizonyult a hallal táplálkozó emlősök számára, higanyszennyezettségének szintje miatt.
A higany ipari üzemekből, főleg a széntüzelésű erőművekből és a szemétégetőkből kerül ki a levegőbe, majd a csapadékkal a vizekbe jut. A levegőbe jutó higany szervetlen, de a környezetben átalakul egy sokkal mérgezőbb vegyületté: metilhigannyá. A halakban található higany csaknem teljes egészében metilhigany.
A higany egyre jobban feldúsul, ahogy a táplálékláncban egyre feljebb kerül: az algákból a rovarokba, a rovarokból a kisebb halakba, majd a kisebb halakat elfogyasztó nagy ragadozó halakba vagy emlősökbe.
Az ember szervezetébe akkor kerül be a higany, amikor halat vagy kagylót fogyaszt. A gyerekek és a várandós anyák szervezete különösen érzékeny a higanyra. Ha a nagy, ragadozó halak helyett a kisebb, növényevő halfajokat választjuk, kevesebb higany jut a szervezetünkbe – tanácsolja a vizsgálatban résztvevő tudós.