Nem csak a pénzről van szó

Anglia sem a Kánaán. Sokkal drágább az élet, és keményen meg kell küzdeni az előrehaladásért. Aki nem helyben végzi a szakorvosképzést, hátrányból indul a munkaerőpiacon, és a Brexit nem könnyíti meg a munkakeresést a kelet-európaiaknak. A kezelésben szigorú protokollt kell követni, ami tiszta helyzetet teremt a kórházi osztályokon, de elveszi a problémamegoldás örömét.

„A szakvizsga előtti gyakorlati képzés Magyarországon olyan, hogy bedobnak a mély vízbe, lépést kell tartanod, és öt év után leteszed a vizsgát – magyarázta az Indexnek Kelen Dorottya, aki három és fél évig dolgozott Londonban újszülött-gyógyászként. Azóta Belgiumban él a családjával. Azért nehéz a kezdés, mert otthon az egyetemen az elméleti képzésen van a hangsúly, és kevés gyakorlati tapasztalatot szereznek.

Angliában teljesíteni kell az előírt mérföldköveket a gyakorlaton. Követelmény például, hogy hány műtétet kell elvégezni ahhoz, hogy gyereksebész szakvizsgát tegyen valaki. „Magyarországon ez a szám egy, vagy egy sem. Viszont nem csak attól lesz valaki jó orvos, hogy hány műtét van mögötte, hanem hogy mennyire tud önállóan gondolkodni” – mondta Rákóczy György. Ő tizenkét éve él Angliában, most a manchesteri kórházban gyermeksebész, és az egyik alapítója az Angliai Magyar Orvosok Szövetségének. A szövetség az ott dolgozó magyarokat igyekszik összefogni, és segíteni nekik például a hazaköltözésben is.

Nem csak a szakorvosképzést irányítja szigorú menetrend Nagy-Britanniában. Az egész betegellátás protokollok mentén zajlik, amelyeket független szakértő testületek javasolnak a kórházaknak, rendszeresen frissítve új kutatási eredményekkel. A császármetszéstől kezdve a daganatkezelésekig elvileg mindennek úgy kell történnie, ahogy ezek előírják.

Az angliai egészségügy hatékonyságán látszik, hogy nem a paraszolvencia tartja életben a rendszert. Az orvosok azért is mennek külföldre, mert nem akarnak hálapénzalapú rendszerben dolgozni, ahol nem biztos, hogy egy tehetséges orvos megkapja a neki járó megbecsülést. Angliában nincs hálapénz, a betegnek nem is jut eszébe, hogy extra előnyökért fizessen.

Azért hosszú a várólista, mert csak heti hatot operálhatok, pedig százhúsz beteg van a várólistámon – mondta Katalin, az egyik magyar vidéki kórház sebésze. „A szakmailag kompetens kollégák nem végezhetnek több műtétet, csak annyit, amennyit az osztályvezető megenged. És arra is tudunk példát, hogy nem hozzáértés alapján neveznek ki egy osztályvezetőt, hanem urambátyámrendszer alapján olyasvalakit, aki alkalmatlan a feladatra.”

Ő több mint huszonöt éve szakorvos, a gyerekeit már fölnevelte, szívesen kipróbálná magát külföldön, de a lehetőségei korlátozottak a kora miatt, és mert nem beszél jól idegen nyelven. Azt mondja, az ő generációja „tartja a hátán a magyar egészségügyet”. Ők viszont tíz éven belül mind nyugdíjba mennek, és úgy látja, hogy nincs utánpótlás.