Nem ajánlják betegeiknek az orvosok

A daganatos betegek 4/5-e nem kap hospice ellátást, pedig erre minden állampolgár térítésmentesen jogosult lenne, vezette fel a lapunk által is közölt hírt a HírTV riportere, s feltette a kérdést dr. Muszbek Katalinnak, a Magyar Hospice Alapítvány orvosigazgatójának, hogy mi lehet ennek az oka.

Rossz számadat az is, hogy milyen magas az érintettek száma Magyarországon – tájékoztatott a szakember – és az arány évről-évre emelkedik. Ezzel párhuzamban a hospice ellátás lefedettsége is bővült, az ország területén otthonápolásban a daganatos betegek nagy részét el tudják látni a szakemberek – ám vonatkozik ez csupán azokra az emberekre, aki igénybe akarják venni a szolgáltatást, mert orvosuk ajánlotta számukra, vagy máshonnan tudnak a lehetőségről.   

A palliatív kezelés a tünetek enyhítésére, elsősorban a fájdalomcsillapításra fókuszál – hangzott el továbbá a riportban – akkor van rá szükség, amikor az onkológiában a gyógyító tevékenységnek már emberi számítások szerint nincs értelme. Az lenne a jó, ha a betegek családorvosa, kezelőorvosa felvilágosítást adna a hospice ellátásról, mint lehetőségről. Ezen a ponton dől el, hogy mennyien részesülhetnek valóban abban az ellátásban, amire olyan égetően szükségük van. A másik, hogy a betegek maguk – és családtagjaik – keresik a lehetőséget, és így találnak rá a hospice-ra.

Miért nem automatikus, hogy az orvosok felvilágosítják pácienseiket a lehetőségről – kérdezte a riporter, mire Muszbek Katalin elmondta, hogy az országszerte szervezett képzések ellenére még mindig nem eléggé köztudott a gyógyítók körében a hospice ellátás jelentősége. Az egyetemi orvosképzésben nincs benne kötelező területként a hospice, és nincs olyan fekvőbetegrészleg, ahol a rezidensek találkozhatnának ezzel az ellátási formával.

A hospice nem a haldoklás időszakát érinti csupán, hanem az életminőség javítására irányul, nem feltétlenül tart rövid ideig, sőt Muszbek Katalin sajnálatos tényként említette, hogy a legtöbb beteg már csak az utolsó hetekben, napokban kerül hozzájuk, míg – ami optimális – van olyan páciensük is, akit már másfél év óta kezelnek. A TÁRKI-val készített felmérésükből az derült ki, hogy az emberek 86 %-a otthonában szeretne meghalni, a hospice ellátás pedig ebben is segítséget ad – elsősorban a betegek otthonában adják meg a szükséges kezeléseket. A háziorvosnak kell felírnia az ellátást, 150 alkalommal mehet ki ennek megfelelően térítésmentesen a hospice team, melynek része az orvos, az ápoló, a gyógytornász, a pszichológus – utóbbi szakember a hozzátartozókkal is foglalkozik.

"Ha már egyszer egy beteggel kapcsolatba kerülünk, minden kapu megnyílik, nagyon boldogok, azt mondják, el sem tudták képzelni, hogy ez egy ilyen rendszer, miért nem jelentkeztek korábban. Ott már mindenki minden szolgáltatást igénybe vesz" – mondta az orvosigazgató.

A riporter kérdésére, miszerint lenne-e elég kapacitás, ha valóban mindenki igénybe venné a szolgáltatást, Muszbek Katalin azt felelte, hogy az otthonápolásra országszerte található hetven szervezetük által nagyobb kapacitás van, ám a fekvőbeteg-ellátással már más a helyzet, a WHO ajánlás szerint Magyarországon 500 ágyra volna szükség, ehhez képest 200 ágy található. Ez főként a terület alulfinanszírozottságának köszönhető, a kórházigazgatók emiatt nem létesítenek ilyen osztályokat. Muszbek Katalinék ígéretet kaptak arra, hogy a szorzót megemelik majd, így rentábilisabbá válhat a hospice ellátás a rendszeren belül. Egy pácienst tekintve a fekvőbeteg-ellátásban mindössze 40-50 %-ot finanszíroz az OEP, ennek kiegészítésére lenne szükség, ami nem jelent olyan nagy összeget – a Magyar Hospice Alapítvány éves összköltségvetése 160 millió forint, ehhez kb. 60 millió forintot kellene hozzátenni ahhoz, hogy rentábilis legyen az ellátás.