NEKIFUT Projekt

Kutatási infrastruktúra-fejlesztési stratégia

Az Európai Unió innováció-politikai tanácsadó testülete, az Európai Stratégiai Fórum a Kutatási Infrastruktúra fejlesztésére (ESFRI) 2004-ben kezdte meg működését. Feladata egy egységes kutatási infrastruktúra-fejlesztési stratégia (roadmap) létrehozása és annak folyamatos karbantartása. A stratégia a testület honlapján elérhető, az épülőfélben lévő projektekről kaphatunk általa felvilágosítást.

Kutatási infrastruktúra web regiszter

Az ESFRI munkájához kapcsolódott 2008 szeptemberében Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, amikor meghirdette a NEKIFUT Programot.
A program első lépcsője a hazai kutatási infrastruktúra felmérése. A napokban kérdőíveket kapott az ország összes egyeteme, akadémiai intézetei, illetve az innovációban érdekelt vállalkozások. A beérkező válaszok segítik a magyar kutatási infrastruktúra helyzetének feltárását, valamint az adatok alapján egy on-line interaktív web regiszter összeállítását. Mindez segítséget jelent majd a kutatási infrastruktúrák által nyújtott szolgáltatások és lehetséges együttműködő partnerek elérésében bel- és külföldi kutatók számára egyaránt. A regiszter várhatóan 2009 őszétől áll majd a felhasználók rendelkezésére. A regiszter a stratégiától eltérően nem a fejlesztés alatt álló projekteket, hanem a kész, működő infrastruktúra-elemeket írja össze, nem csak az eszközöket, de az azok működtetésére alkalmas szakképzett személyzetet is.
A következő lépcsőfok a regiszterben kirajzolódó helyzetkép megvitatása célzott műhelyviták (workshopok) keretében, melyek végén stratégia alkotható, egységes jövőkép rajzolódik majd ki. A projekt hatásaként érvekkel megalapozott, hosszú távú döntések születhetnek a kutatási infrastruktúrafejlesztésről, aminek eredményeképpen várhatóan a kutatók könnyebben jutnak hozzá az infrastruktúrákhoz, valamint nő az európai kutatási pályázatokon a sikeres részvétel esélye.
A projekttel kapcsolatos szakmai munkát az Irányító Testületen kívül három munkacsoport végzi: az Élettelen Természettudományok Munkacsoport, az Élő Természettudományok Munkacsoport, valamint a Társadalomtudományok Munkacsoport.
A regiszteren és a jövőképen alapuló intézkedésektől várható, hogy javulni fog a hazai kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézmények színvonala. Molnár Károly miniszter kiemelte: „A javuló kutatási háttér segít a képzett munkaerő megtartásában és vonzásában, erősíti és színvonalasabbá teszi a képzést és az oktatást. Ezek együttesen vonzzák az innovatív vállalkozásokat, amelyek élénkíthetik a magyar gazdaságot.”

Kroó Norbert, az MTA alelnöke elmondta, a NEKIFUT projekt egyik legfontosabb célja a hazai tudóstársadalomra jellemző feudalisztikus érzés oldása: jelenleg értékes berendezések állnak kihasználatlanul, mert használóik rossz tulajdonosi szemléletük miatt nem szívesen osztják meg másokkal, holott a kooperáció minden szempontból hasznos lenne. Falus András is azt hangsúlyozta, hogy lemarad, aki kimarad az önkéntes, önkitöltős összeírásból, mert fontos együttműködésektől eshet el. Falus akadémikus a projekt hasznát három kulcsfogalom köré csoportosítva fogalmazta meg. A már említett láthatóság mellett a NEKIFUT révén lehetségessé válik, hogy végre ne egy-egy intézet presztízse alapján történjen a fejlesztés: az infrastruktúra hálózati csomópontjai és niche-ei, hiányai feltárhatók, a trendek kijelölésével az egyenetlenségek felszámolhatók. Harmadsorban megvalósulhat a döntések, bírálatok nyilvánossága.
Az önkéntes intézeti részvétel a remények szerint nagyobb hatékonyságot is biztosít, ugyanis némely európai országban, ahol nem alulról jövően történik az információáramlás, hanem a finanszírozó szervezetek nyilvántartása alapján állt össze a regiszter, nagy a pontatlanság.

Riportunk a gyógyszeripari K+F jelenlegi helyzetéről itt olvasható.

medicalonline.hu