Nehezíti a hibák detektálását a népszerű fájdalomcsillapító

A közelmúltban kiderült, hogy a jelenleg sem teljesen tisztázott hatásmechanizmusú acetaminophen hatása kiterjed az érzelmi életre: a szer csökkenti a szociális elutasításra, a frusztrációra és a disszonancia-érzésre adott érzelmi válasz amplitudóját, írják a Social Cognitive and Affective Neuroscience című szaklapban megjelent tanulmány – Acetaminophen attenuates error evaluation in cortex – szerzői, Daniel Randles és munkatársai. Mint a kutatók kifejtik, az acetaminophen pszichológiai hatásainak felismerése ösztönözte őket arra, hogy megvizsgálják, vajon a szer a kognitív folyamatokat is befolyásolja-e.

A University of Toronto és a University of British Columbia kutatói az első olyan neurológiai vizsgálatról beszámoló írásukban, amely az acetaminophen hibadetektálásra kifejtett hatását elemezte, megállapították, egyelőre nem ismert, hogyan befolyásolja az acetaminophen az agyat, mivel eddig annak csak a viselkedésre gyakorolt hatását kutatták. Nyilatkozatában Randles ehhez azt is hozzáteszi, hogy a korábbi kutatások azt már feltárták, hogy a fizikai fájdalom és a szociális elutasításra adott reakció azonos neurális folyamatokat használ, az eredményként érzékelt distressz az agy ugyanazon részeit hozza ingerületbe.

Randles és munkatársai korábbi viselkedéses vizsgálatai felhívták a figyelmet arra, hogy az acetaminophen nemcsak a fizikai fájdalmat csökkenti, de gátolja a szociális distressz által okozott szenvedést is, és valószínűleg általában is akadályozza az evaluatív, értékelő agyi válaszokat.

A neurológusok az acetaminophen kognitív folyamatokra kifejtett hatását a „Mehet-Nem mehet cél-érzékelő feladat” segítségével, dupla vak, placebo-kontrollált vizsgálat keretében tesztelték. A vizsgálati alanyoknak (n=60) az volt a feladatuk, hogy minden alkalommal megnyomjanak egy Mehet feliratú gombot, amikor a képernyőjükön egy F betű villan fel, azonban ne csináljanak semmit, amikor E betű villan fel, mindeközben EEG-vel nézték agyuk elektromos aktivitását. Ezt követően az EEG-képeken a kutatók speciális agyhullámok jelenlétét keresték, amik akkor jelennek meg, ha az illető hibázik: az egyik ilyen speciális hullám a hibához kapcsolt negativitás (Error Related Negativity/ERN), míg a másik a hibához kapcsolt pozitivitás (Error Related Positivity/Pe).

Az eredmények szerint a normális maximális acetaminophen-dózist (1.000 mg) kapó vizsgálati alanyok esetén kisebb Pe hullám jelent meg, miután hibáztak, mint azoknál, akik a placebó-csoportba kerültek, azaz az acetaminophen akadályozza, hogy tudatosak legyünk azzal kapcsolatban, hogy hibát követtünk el, írják a kutatók, és hozzáteszik: a fájdalomcsillapító a mindennapi életben is befolyásolhatja, milyen mértékben vagyunk képesek kognitív működésünk kontrolljára.

A kognitív kontroll fontos neurológiai funkció, fejtik ki az ideggyógyászok. Az emberek folyamatosan végeznek automatikus tevékenységeket, pl. írnak, sétálnak beszélgetnek anélkül, hogy arra odafigyelnének, azaz ilyenkor kevés kognitív kontrollra van szükség, azonban időről időre meg kell szakítani az automatizmust, különben hibákat követnénk el. Így pl. amikor a barátunkkal sétálva és beszélgetve elérünk egy útkereszteződéshez, szükséges, hogy kilépjünk az automatikus működésmódból, és azonnal reagáljunk, ha egy autó nem akarja megadni az elsőbbséget a zebrán.

A kutatók által tervezett feladat az automatizmusból való hirtelen kilépést modellezte: a legtöbbször F betű villant fel a kísérleti alanyok monitorján („Mehet-jel”), akik így hamar automatikussá váló mozdulatokkal nyomogatták a Mehet-gombot, és kognitív kontroll alkalmazására volt szükségük a folyamat megszakításához, a rutinból való kilépéshez, amikor esetenként F („Nem mehet”) jelent meg a képernyőn.

Az eredmények szerint az acetaminophent kapott vizsgálati alanyok többet hibáztak, és a kutatók feltételezése szerint ez annak lehet a következménye, hogy a szer hatására elkalandozik a figyelem.