Négyszer nagyobb lehet az autoimmun betegségek kockázata a nőknél
A Cell folyóiratban publikált tanulmány szerint a Stanford Egyetem kutatócsoportja egérkísérletek segítségével feltárta a nemenként eltérő gyakorisággal kialakuló autoimmun kórképek hátterében álló biológiai mechanizmust, írja a Qubit.
A két X-kromoszómával rendelkező emberekben leegyszerűsített fogalmazással, a túltermelés elkerülése végett csak az egyik kromoszóma veszi ki részét a kódolásból, míg a másik „néma”. Az elhallgattatásért az X-kromoszómához tapadó Xist nevű nemkódoló ribonukleinsav-molekula (ncRNS) a felelős. A Nature-ben ismertetett tanulmányt publikáló kutatócsoport megállapította, hogy mivel Xisthez más fehérjék is tapadhatnak, az így kialakuló nagy RNS- és fehérjekomplexek hajlamosíthatják a női ivarú egereket az autoimmun betegségekre. Ennek az az oka, hogy a komplexek olyan immunreakciót indíthatnak el, amelyben a szervezet antitesteket termel a benne lévő fehérjék ellen.
A lap szerint a kutatók ugyanakkor elismerik, hogy csak az Egyesült Államokban több mint 23,5 millió amerikait érintő autoimmun kórképeket a genetikai és a környezeti tényezők váltják ki, és már számos, a hormonháztartástól a mikrobiomig különböző kulcsfaktorokat megnevező teória született arra, hogy a nőknél miért nagyobb a statisztikai valószínűsége az autoimmun betegségek kialakulásának.
