Negatívnyomás-terápia: innováció a sebkezelésben

A különböző eredetű krónikus sebek a lakosság 5–10 százalékánál fordulnak elő, ezen belül a diabéteszes betegeknél mintegy 12–25 százalék a lábszárfekély kialakulásának kockázata – mondta dr. Tóth Csaba, a Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Intézet osztályvezető főorvosa, a Negatívnyomás-terápiával a Sebgyógyulásért Egyesület elnöke azon a könyvbemutatón, amelyet a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Egészségügyi Szakosztálya szervezett. A krónikus sebek kiújulási rátája – a begyógyulást követő öt évben – 50–70 százalék, a nem traumás eredetű alsó végtag amputációk több mint 50 százaléka diabéteszes láb miatt történik – sorolta az adatokat a főorvos.

A 4–6 hét elteltével sem gyógyuló, krónikus sebek kialakulásának hátterében különféle betegségek, vénás keringési zavar, vagy trombózis is állhat. A megfelelő diagnózis, az oki terápia hiánya, de a gyakori kötéscsere is hátráltatja ezeknek a sebeknek a gyógyulását, amelyekről prof. dr. Harsányi László, a Semmelweis Egyetem I. számú Sebészeti Klinikájának igazgatója azt is elmondta, a sebek fertőződését a baktériumok száma határozza meg, a megoldást a gyógyulást gátló anyagok eltávolítása, a csíraszám csökkentése jelentheti. Ebben segíthet a negatívnyomás-kezelés (negative pressure wound therapy – NPWT), amely azonban nem új keletű eljárás: már a római hadisebészetben is alkalmaztak vákuumterápiát a sérülések tisztítására, megtapasztalva, hogy a szívás gyorsítja a gyógyulást.

A sebben számos hasznos, a felépülést segítő biológiai anyag van, ám ha ezek panganak, jelenlétük káros. Ezek eltávolításában segít a negatívnyomás terápia, amely esélyt ad a gyógyulásra, és jobb életminőséget garantál a betegeknek a kezelés ideje alatt. Az NPWT olyan higiénikus terápia, amely felgyorsítja a sebgyógyulást (alkalmazása mellett közel duplájára nő a teljes gyógyulás esélye), használatával tervezhető és ütemezhető a betegek kezelése – hangsúlyozta Harsányi László.

A NPWT kedvező hatásait 1997-ben igazolták elsőként klinikai tanulmányban, három évvel később egy másik tanulmány arra is rámutatott: a negatívnyomás terápia szignifikánsan gyorsabb javulást eredményezett a hagyományos kezeléssel szemben. Bár a terápia ár-érték aránya nem tisztázott, a professzor szerint hatékony és költségtakarékos, hiszen a beteg gyorsabban gyógyul és hamarabb munkába áll.

Az intelligens kötszerek besorolása 1999 óta nem változott, a krónikus sebek miatti kötszerhasználat folytatására négy hónap után a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől engedélyt kell kérni, így a korszerű kötszerek rendelését 2012 óta adminisztráció is nehezíti – számolt be a finanszírozási helyzetről Tóth Csaba, felhívva a figyelmet arra is, hogy például a diabéteszes láb esetében az azonnali kezelés hiánya növeli a felülfertőződés kockázatát és az amputáció lehetőségét.

A hiányzó magyar nyelvű információs anyagokat pótolja a Negatívnyomás-terápia címet viselő könyv, amely egyben gyakorlati útmutató a szakemberek számára, betekintést nyújtva a kezelés sokrétűségébe – mutatta be a kötetet a főszerkesztő, dr. Szentkereszty Zsolt. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Sebészeti Intézetének docense – egy mondatban visszautalva a költséghatékonysági kérdésekre – azt is hozzáfűzte: a betegek számát tekintve napi 120 kötéscsere spórolható meg az NPWT alkalmazásával.

Diabetológusok, bőrgyógyászok, sebészek és érsebészek, ortopédusok, traumatológusok egy helyen érhetik el szakterületenként az információkat a terápiáról, de a kötözőnővérek is haszonnal forgathatják, egy fejezet ugyanis a konkrét szakápolási teendőkről szól. A könyv külön foglalkozik a diabétesz miatt kialakult sebekkel, végtagelváltozásokkal. A könyv szerzői valamennyien elkötelezett hívei és viszonylag régóta gyakorlati alkalmazói a technikának. Ez a hiánypótló könyv minden bizonnyal jól segíti a sebészetben dolgozó – ma már nélkülözhetetlen – innovatív technológiákra nyitott szakemberek mindennapi munkáját.