Ne zárjuk ki a nőket!

TRALI: gyakoribb és más az oka

A korábbi irodalmi adatoknál csaknem ötször gyakoribbnak találták a transzfúzió kapcsán fellépő akut tüdőkárosodást, amely miatt már az is szóba jött, hogy a többször szült nők ne adhassanak vért. A kanadaiak szerint azonban mégis adhatnak, mert a betegség okát is másnak találták, a multiparáknál felszaporodó antitestek kóroki szerepe viszont sokkal kisebb, mint hittük.

Akut, életveszélyes, a becslések szerint hatszázalékos a mortalitása, ráadásul jóval gyakoribb, mint eddig gondoltuk – derült ki a Blood hasábjain megjelent közleményből (2003;101:454) a transzfúzió kapcsán fellépő akut tüdőkárosodásról (transfusion-related acute lung injury, TRALI). A vérkészítmény beadását követően négy órán belül kialakuló, hipoxiával, lázzal, vérnyomáscsökkenéssel, progresszív tüdőinfiltrációval járó tünetegyüttes a klinikai kép alapján nem különböztethető meg az akut respirációs distressz szindrómától (ARDS). Kialakulását a donor plazmában található HLA I-es és II-es osztályú antigének, illetve granulociták elleni antitestekkel és biológiailag aktív lipidekkel hozták összefüggésbe. Gyakoriságáról eddig csak becsült adatot találhattunk az irodalomban, eszerint 600 transzfundált beteg közül egynél (nagyjából 5000 transzfundált egységenként) számíthattunk rá.

A Blood közleménye a University of Alberta (Kanada) munkatársainak tapasztalatait ismerteti, akik négy év alatt előfordult TRALI-eseteik alapján értékelték a kórkép előfordulási gyakoriságát, patomechanizmusát és kockázati tényezőit. Elemzésük retrospektív részében teljes vérből elválasztott trombocita-készítménnyel kezelt betegeket vizsgáltak, akik közül 46-nál alakult ki TRALI. Állapotukat 225 kontrolléval hasonlították össze, akiket ugyanilyen készítménnyel transzfundáltak. A TRALI összesített előfordulási gyakorisága 0,09 százalékos volt, azaz 1120 transzfúzió közül egy váltotta ki.