Dr. Tordai Attila cikkei

Nyolcszáz előadás négy nap alatt

 Az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő szakterülete a hematológia. Az American Society of Hematology (ASH) hagyományos, évente megrendezett kongresszusa december 4. és 7. között zajlott San Diegóban. A tanácskozáson egyebek mellett egy korábbi magyar felfedezés kedvező hatásairól is szó esett.

 A mintegy 18 ezer regisztrált résztvevővel zajló esemény 2004- ben is számos újdonsággal szolgált. A gazdag programkínálatból (21 párhuzamos szekcióban több mint 800 előadás zajlott, a poszterek száma pedig meghaladta a 2800-at) a tudósítónak csak néhány érdekes – és szükségszerűen szubjektív szempontok alapján kiválasztott – téma felvillantására van lehetősége.

 Megoldás a csontvelődonor-hiányra

 A Minnesotai Egyetem kutatócsoportja két olyan új megközelítés biztató eredményeiről számolt be, amelyek megoldást jelenthetnek a felnőttkori köldökvérőssejt- transzplantációs kezelés során jelentkező legnagyobb problémára, a csontvelő-elégtelenségre. Mivel a köldökvér esetében a magzati immunrendszer viszonylagos fejletlensége miatt a HLAegyezőség kritériuma kevésbé szigorú, mint a felnőtt donoroknál, a transzplantáció során két különböző donortól származó – egymással, illetve a recipienssel is csak részleges HLA-egyezésű – köldökvérmintát használtak, szokásos intenzitású előkészítő kezelés mellett. Munkájuk másik részében csökkentett intenzitású előkészítő kezelést alkalmaztak olyan betegeknél, akiknél a szokásos intenzitás ellenjavallt, és egy, illetve két donortól származó köldökvérmintával végeztek transzplantációt.

TRALI: gyakoribb és más az oka

A korábbi irodalmi adatoknál csaknem ötször gyakoribbnak találták a transzfúzió kapcsán fellépő akut tüdőkárosodást, amely miatt már az is szóba jött, hogy a többször szült nők ne adhassanak vért. A kanadaiak szerint azonban mégis adhatnak, mert a betegség okát is másnak találták, a multiparáknál felszaporodó antitestek kóroki szerepe viszont sokkal kisebb, mint hittük.

Akut, életveszélyes, a becslések szerint hatszázalékos a mortalitása, ráadásul jóval gyakoribb, mint eddig gondoltuk – derült ki a Blood hasábjain megjelent közleményből (2003;101:454) a transzfúzió kapcsán fellépő akut tüdőkárosodásról (transfusion-related acute lung injury, TRALI). A vérkészítmény beadását követően négy órán belül kialakuló, hipoxiával, lázzal, vérnyomáscsökkenéssel, progresszív tüdőinfiltrációval járó tünetegyüttes a klinikai kép alapján nem különböztethető meg az akut respirációs distressz szindrómától (ARDS). Kialakulását a donor plazmában található HLA I-es és II-es osztályú antigének, illetve granulociták elleni antitestekkel és biológiailag aktív lipidekkel hozták összefüggésbe. Gyakoriságáról eddig csak becsült adatot találhattunk az irodalomban, eszerint 600 transzfundált beteg közül egynél (nagyjából 5000 transzfundált egységenként) számíthattunk rá.

A Blood közleménye a University of Alberta (Kanada) munkatársainak tapasztalatait ismerteti, akik négy év alatt előfordult TRALI-eseteik alapján értékelték a kórkép előfordulási gyakoriságát, patomechanizmusát és kockázati tényezőit. Elemzésük retrospektív részében teljes vérből elválasztott trombocita-készítménnyel kezelt betegeket vizsgáltak, akik közül 46-nál alakult ki TRALI. Állapotukat 225 kontrolléval hasonlították össze, akiket ugyanilyen készítménnyel transzfundáltak. A TRALI összesített előfordulási gyakorisága 0,09 százalékos volt, azaz 1120 transzfúzió közül egy váltotta ki.