Ne háziorvost – mentőt!

  Európa elismert szakemberei nyilatkozatot intéztek a magyar egészségügyi hatóságokhoz, amelyben a stroke kiemelt támogatását kérik. Ha ez pusztába kiáltott szó marad, a szélütést szenvedett betegek ellátása az egyik legnagyobb megoldatlan egészségügyi probléma lesz – véli a 2008-as európai irányelvek kidolgozásában részt vevő Csiba László professzor (Debreceni Orvosegyetem).

   Mi a célja az új irányelvek kidolgozásának? Mely területeket kellene feltétlenül megújítani?
– A korábbi európai irányelv 2003-ban jelent meg. Azóta mind a diagnosztika, mind a terápia területén jelentős volt a fejlődés. Elsősorban a trombolízis és a szekunder prevenció, azon belül is a vérlemezkegátló kezelés, illetve a sztatinok területén. Új fejlemény, hogy az endarterectomia kontra carotis-sztent területén is befejeződött két vizsgálat, amelyek az endarterectomia irányába billentik el a mérleget.

   Milyen alapon áll össze egy új irányelv? Mi volt benne az ön szerepe?
– Korábban az irányelvet a European Stroke Initiative állította össze. 2007 decemberében 12 ország szakemberei megalapították a European Stroke Organisationt, ami tulajdonképpen az európai társaságnak felel meg. Ez a szervezet vállalta az új irányelv kidolgozását. W. Hacke, a heidelbergi egyetem professzora kért fel, hogy vegyek részt a primer és szekunder prevenció irányelveinek kidolgozásában. Elsősorban a prospektív, multicentrikus vizsgálatok eredményeire és a metaanalízisekre támaszkodtunk. Öthat munkacsoport alakult, általában 4-5 emberrel, akik egymás között osztották fel a részterületeket – így jutott nekem a magas vérnyomás.

    Mennyiben meghatározók egy nemzetközi irányelvnél a magyar tapasztalatok?
 – A magyar tapasztalatok felhasználására legfeljebb a szervezési kérdéseknél van lehetőség, amikor ajánlásokat fogalmazunk meg a betegutakra, a stroke-központok létrehozására és azok akkreditációjára. Ilyenkor igyekszünk figyelembe venni a földrajzi különbségeket, és legalább erkölcsileg támogatni azokat a törekvéseket, amelyek stroke-hálózat kialakítását célozzák. Elsősorban WHO-adatokra, nagy nemzetközi vizsgálatokban szereplő morbiditási és mortalitási adatokra és az európai országok országos intézetei által kiadott adatokra támaszkodunk.

    Mióta zajlik a munka, és mikor ismerhetjük meg a részleteit?
 – Az első vázlat beadási határideje 2007. szeptember 1. volt. Decemberben egy heidelbergi ülésen egyeztettünk, azóta e-mailen kommunikálunk, a nyomdába adás határideje 2008. február, nyomtatott formában májusban jelenik meg. Hivatalosan május 13–16-án, a nizzai európai konferencián fogják bejelenteni és a Cerebrovascular Disease különszámában olvashatjuk.

    Addig nem is tudhatunk a részletekről?
 – Az első itthoni fórum – azt hiszem, minden országot megelőzve – február 15-én lesz, a kidolgozásban részt vevő lille-i professzor, Didier Leys debreceni látogatása alkalmából. Itt mondjuk el először, mi az új az irányelvekben. Az európaihoz adaptált magyar irányelvet a szeptemberi budapesti, nemzetközi konferencián és minden kardiológiai, belgyógyászati konferencián szeretnénk majd ismertetni.

    Bizonyára továbbra is igaz, hogy az első ellátó orvos szerepe meghatározó. Hoznak-e újat az irányelvek a háziorvosok számára?
 – Azt javasoljuk, hogy akut esetben ne várjunk a háziorvos érkezésére, hanem mentővel azonnal szállítsuk a beteget a trombolízisre alkalmas legközelebbi stroke-központba. A háziorvos szerepe a stroke-ot szenvedett betegek otthoni gondozásában, követésében és ellenőrzésében van. Hangsúlyozzuk, hogy az Országos Mentőszolgálat munkatársai el tudják dönteni, hogy „trombolízisre” jelöltről van-e szó. Ekkor azonnal CT-vizsgálatra kell szállítani a beteget, és nem szabad a háziorvosra várni, hiszen nagyon fontos a 3 órás időablak. Néhány nagy és több apró örvendetes változás van a képalkotó eljárások, illetve a gyógyszeres kezelés, például a strokeban szerepet játszó sztatinok és vérlemezkegátlók felírhatósága területén.

    Előrelépést remélhetünk az új irányelvektől az ellátás eddig nehézségeket okozó pontjain?
 – Szeptember 6-án írtunk levelet a miniszter asszonynak, kérve, hogy az akut stroke-ot – évi 15 milliárdos gazdasági terhe miatt – a finanszírozás szempontjából emeljék a védett kategóriába. Kérésünket 12 tudományos társaság támogatta. A minisztériumból én személy szerint semmilyen választ nem kaptam. Heidelbergben 13 ország 23 nemzetközileg elismert stroke-szakembere írt alá egy nyilatkozatot (lásd a keretben – a szerk.), amelyben a stroke kiemelt támogatását kérik a magyar hatóságoktól, beleértve a betegutak kidolgozását, a finanszírozást és a fejlesztési tervekbe való integrálást. Nagyon félünk attól, hogy ez is pusztába kiáltott szó marad.

    Melyek a legfontosabb teendők?
 – Az első három: elismerni, hogy a stroke sürgősségi állapot, és ennek megfelelően kidolgozni a betegutakat. A vérrögoldó kezelés lehetősége esetén a beteget rögtön a CT-re kell szállítani, hogy minél hamarabb megkezdődhessen a lízis. Végül a stroke-ellátást csak olyan helyen finanszírozzák, ahol a személyi, tárgyi feltételek adottak, ott viszont lehetőleg ne legyen finanszírozási korlát. Oldjuk meg az ápolásra vagy rehabilitációra szoruló betegek sorsát is. Ha ezeken a területeken nem lesz előrelépés, akkor a stroke és a hozzá kapcsolódó mérhetetlen társadalmi teher továbbra is az egyik legnagyobb megoldatlan egészségügyi probléma marad.