Napirenden volt az egészségügy

Szél Bernadett, az LMP frakcióvezetője Orbán Viktor egy 2008-as egészségüggyel kapcsolatos nyilatkozatát idézte napirend előtt, amely szerint a növekedéshez egészség, tudás és felelős kormányzás kell. Szerinte, amit ellenzékben a Fidesz pontosan tudott, azt kormányra kerülve elfelejtette, hiszen  ma 18 órás várakozás van a sürgősségi osztályokon, egyre hosszabbak a kórházi várólisták, 7 éve nem emelték az otthonápolási díjakat és félmillió embernek nincs háziorvosa. Azt is a kifogásolta, hogy az új e-recept rendszer használatához 8 ezer forintért új személyi igazolványt kell csináltatni. A Fidesz fizetőssé tette az egészségügyet – hangsúlyozta a frakcióvezető, aki szerint "Szél-kormány" viszont kész lesz megváltoztatni az egészségügyi ellátást.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára elmondta: a kormány az elmúlt 27 évben példátlan béremeléssel becsüli meg az egészségügyi dolgozók munkáját, így például november 1-jétől az orvosok 100 ezer forinttal, az ápolók pedig újabb 12 százalékkal keresnek majd többet. A várólistákról szólva kiemelte: Szél Bernadett arról nem beszélt, hogy mennyivel kevesebbet kell most várni, mint 2012-ben. Közölte: az e-recept rendszert régi személyivel és a taj-kártyával is lehet használni, ezért arra kérte az LMP frakcióvezetőjét, hogy álhíreket ne terjesszen. Hangsúlyozta: éppen a Fidesz-KDNP akadályozta meg a fizetős egészségügy bevezetését.

Orbán nem akar magánosítást

Szél Bernadett az azonnali kérdések között azt tette szóvá, hogy a kormányfő elismerően szólt a magán egészségügyről egy logisztikai központ átadásán. Szerinte az emberek nem fizethetnek kétszer, a befizetett adók és járulékok után joggal várják, hogy időben és jó ellátást. Aki teheti, igénybe veszi a magán ellátást, de az emberek kétharmadának nincsenek megtakarításai – vetette fel az ellenzéki politikus.

Orbán Viktor miniszterelnök azt válaszolta: már az ellenzéki párt neve egy átverés. Most, hogy Ron Werbert leszerződtették és nyilvánvaló valótlanságokat mond a Ház előtt, így nem lesz más a politika. Azt kérte, ne keltsen olyan hangulatot, mintha az orvosok és ápoló "halálgyárakban" dolgoznának, az első mindig a tisztelet hangja legyen. Megerősítette, hogy minden polgárnak joga van és lehetősége lesz arra, hogy állami keretek között esélyt kapjon a gyógyulásra. „Semmifajta magánosítást nem támogatok” – jelentette ki a kormányfő. Kitért arra is, hogy jó néhány betegségcsoportnál vannak olyan várólisták, amelyeknek rövidebbnek kellene lenniük, s erőfeszítéseket kell tenni a csökkentésükre. „Az élet nem velünk kezdődött” – jegyezte meg, utalva arra: korrekt lenne összevetni a korábbi listákat a mostani állapotokkal.

A daganatos betegségek gyógyításáról

Schmuck Erzsébet (LMP) arra kért választ, hogy egyes, a daganatos betegségek ellen használt gyógyszerek esetében Magyarországon miért nem sikerült elérni a külföldi alkalmazások során mért eredményeket. A képviselő a lehetséges okok közé sorolta, hogy ma csak 16 onkológiai központban használják az úgynevezett cato-rendszert, amelynek során számítógép ellenőrzi a dózisok kiválasztását. A rendszer a legnagyobb kemoterápiás forgalmat bonyolító Szent László kórházban sincs ott – emelte ki.

Rétvári Bence válaszában azt mondta, hogy a költségvetés évről évre egyre többet költ a rákbetegek gyógyítására, az utóbbi években ez az összeg 137 milliárdról közel 180 milliárd forintra nőtt. 44 hatóanyagot és 49 készítményt tudnak garantálni a betegek számára és folyamatosan emelkedik az egyedi méltányossági kérelmek elbírálása is. A kormány azt szeretné, ha egyre több beteg számára állnának rendelkezésre korszerű gyógyszerek.

A képviselő helyett az Országgyűlés fogadta el a választ 104 igennel, 29 nem ellenében.

Hová vezet az egészségügyi szakemberhiány?

Tukacs István (MSZP) arról beszélt, hogy az egészségügyből folyamatos a kivándorlás, aminek nemcsak anyagi okai vannak, hanem a kiszámíthatóbb munkafeltételeket, jobb körülményeket keresik a szakemberek. Az oktatási rendszer nem tudja pótolni a kivándorlókat, és a tanulók többsége is külföldön képzeli el jövőjét. Az ellenzéki politikus szerint a háziorvosok elöregszenek és nőnek az adminisztratív terheik. Azt kérdezte, miért nem tesznek valamit.

Rétvári Bence államtitkár azt felelte: attól meneküljön az egészségügy, hogy egyszer az MSZP tegyen valamit. Példaként a szocialista kormány alatti elbocsátásokat és ágyszám-csökkentést hozta. Hozzátette: egész Közép-Európára jellemző az orvosok elvándorlása. A kormány eddigi intézkedései közé sorolta a béremeléseket és ösztöndíjprogramokat, példaként hozva, hogy míg egy szakorvos 2010-ben 251 ezer forintot keresett, addig jövőre már 778 ezer forintot fog. Idén 82 milliárd forint jutott az ágazat béreinek emelésére – jelezte az államtitkár, aki arról is beszámolt, hogy kevesebb mint felére csökkent a külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérők száma az utolsó szocialista kormány időszakához képest.

Az ellenzéki politikus nem fogadta el a választ, a parlament azonban igen, 108 igen és 34 nem szavazattal.

Miért változik a daganatos betegek gyógyszerkiválasztása?

Lukács László György (Jobbik) ugyancsak a daganatos betegek gyógyszerkiválasztásának szűkölését vetette fel, bírálva a „vaklicit” lehetőségét. Ennek indokairól érdeklődött, s felvetette, hogy – a többi között a mellékhatások miatt – az egyéni mérlegelésnek kellene nagyobb teret adni és nem a legolcsóbb ajánlatot kiválasztani. Azt is kérdezte, a változások évente hány új beteget érinthetnek, mekkora megtakarítást vár a kormány és volt-e konzultáció a döntés előtt szakmai és betegeket képviselő szervezetekkel.

Rétvári Bence azt közölte: semmilyen megtakarítást nem szeretnének elérni, sőt folyamatosan bővítik a rendelkezésre álló forrásokat. Az idei költségvetésben 5 milliárd, a jövő éviben 10 milliárd forinttal több szerepel a célra. Hozzátette azt is, hogy egy új sor, a rákgyógyításban legkorszerűbbnek számító terápia is bekerül a büdzsébe 500 millió forinttal. Jelezte azt is, hogy az egészségügyi szervezetek támogatták az új eljárásokat és továbbra is az orvosok dönthetnek a kezelésekről.

A választ az ellenzéki politikus nem fogadta el, a Ház azonban 110 igen és 35 nem szavazattal igen.