Az országban elsőként Miskolcon hoztak létre nanotoxikológiai laboratóriumot, amely európai színvonalú – biológiai és kémiai analízishez szükséges – berendezésekkel felszerelt; a kutatóközpontban az évszázad legújabb orvosi, biotechnológiai kutatási vívmányait is alkalmazzák majd.
A kutatólaboratóriumot szerdán adják át a Miskolci Egyetem egészségügyi kara és a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány együttműködésének eredményeként az egészségügyi karon – tudatta az intézmény.
A Miskolci Egyetem a kutatási közalapítvány együttműködésével ezzel a laboratóriummal kacsolódhat be a nanoorvoslásba, ebbe a gyógyszerkutatásban és fejlesztésben élen járó technológiába. A nanotechnológia – amely új alapokra helyezi a gyógyszerkutatásokat – minőségi ugrást biztosít a meglévő gyógyszerek hatékonyabbá tételében, mellékhatásaik csökkentésében, adagolásuk egyszerűsítésében, szabályozhatóságában. A nanomedicina pedig reményt ad eddig gyógyíthatatlan betegségek gyógyítására is.
A következő néhány évben több milliárd dollárra becsülik a nanomedicina térnyerését. A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítványnál 2006 óta foglalkoznak nanotechnológiai kutatásokkal. Céljuk, hogy Magyarország ezáltal felzárkózzon a nanogyógyszerek fejlett országokban tapasztalható egyre bővülő kutatásához, fejlesztéséhez és azok orvosi alkalmazásaihoz.
A miskolci Bay Zoltán Nanomedicina Kísérleti Üzemben a Richter Gedeon gyógyszergyár és a Semmelweis Egyetem közösen végez egyebek mellett új típusú rákgyógyszerfejlesztéseket. A nanotoxikológiai laboratórium egyben a Bay Zoltán Közalapítványnál előállított és meglévő gyógyszerek hatóanyag-vizsgálatát, illetve a környezetben előforduló természetes és mesterséges nanoméretű anyagok (például füst) vizsgálatával foglalkozik majd.
A Miskolci Egyetem nem csupán helyet, hanem szellemi hátteret is biztosít mindehhez.
A The Lancet című orvosi folyóirat közzétették egy átfogó elemzés eredményeit, amely feltárja az első vércsoport egyedi jellemzőit, írja a Magyar Hírlap.