„Nagyon rövid idő alatt szétszakad az egészségügy”

A beszélgetésbe onnan idézünk egy részt, amikor már szó esett arról, hogy ezen a kicsi országon belül is tolerálhatatlanul nagyok az életesély-különbségek:

– Ön több helyütt is úgy fogalmazott, hogy a várható élettartamnak a jóléti államokban tapasztalt emelkedése egyértelműen a korszerű gyógyszereknek és a forradalmian új gyógyító eljárásoknak köszönhető. Ezek viszont nem mindenki számára elérhetőek.

– Sőt, egyre kevésbé azok. Ahogyan az egész magyar társadalom, az egészségügy is mindinkább kettészakad, gazdag és szegény ellátásra. A fejlett világban általános probléma, hogy miközben csökkenteni szeretnék a különbséget, azok mindenütt nőnek: a gazdagok még gazdagabbak, a szegények még szegényebbek lesznek, és ez ellen egyelőre nem tudunk mit tenni. A társadalmi különbségek pedig csak tovább mélyítik a szakadékot az egészségi állapot és az életminőség tekintetében is.

– Enyhíthetnek ezen az uniós pénzekből megvalósított beruházások? Mégiscsak százmilliárdok mentek el infrastruktúra-fejlesztésre.

– Az egészségügyi ellátórendszer külterjes fejlesztése önmagában nem sokat ér, ha nem tudjuk megvenni hozzá a legkorszerűbb, csúcstechnológiát jelentő gépeket, berendezéseket, ha nincs, aki gyógyítson az új épületekben, mert az orvosok és a nővérek közben külföldre mennek. Ha a jelenlegi politikai, és nem csak egészségpolitikai felfogás nem változik, nagyon rövid idő alatt szétszakad az egészségügy.

– A KSH legutóbbi demográfiai tanulmánya szerint lelassult a nők várható élettartamának növekedése. Volt erre valaha példa?

– Ez kifejezetten új jelenség. A nők várható élettartamában három korszakot lehet megkülönböztetni. Az első, amikor a férfiak éltek tovább, mert nagyon sok nő belehalt a gyerekszülésbe. A másodikban már a nők javára billent a mérleg, ami főleg az eltérő, a nők számára jóval reguláltabb életmóddal volt magyarázható. Az élettartamot befolyásoló egészségügyi technológiai korszakváltás mellett annak van kiemelkedő fontossága, hogy csökkenőben van a két nem életmódja közti különbség. A gender, a társadalmi nem növekvő jelentősége, az egyre általánosabb részvétel a gazdaság és a társadalom ügyeiben a hagyományos női feladatok mellett túl sok terhet ró a nőkre, és ez jelentkezik a lassabban javuló életesélyeikben is. A férfijogú társadalom hajlamos cserben hagyni a nőket. A következmények szemmel láthatóak – olvasható a vg.hu-n.