„Nagyobbat kellett volna vágni az ellátórendszeren"
„Nagyobbat kellett volna vágni” az ellátórendszeren, hogy legyen forrás a béremelésekre – mondja a Magyar Hírlapban a szakmai kollégium menedzsment és egészség-gazdaságtani tagozatának vezetője, Sinkó Eszter.
Fokozatosan megszűnne az összes aktív ágy a kazincbarcikai kórházban, amely egynapos ellátások biztosítása mellett pszichiátriai szakkórházzá válik – értesült a Magyar Hírlap. Az idén májustól induló térségi ellátási rend értelmében az intézmény alapvetően a közeli izsófalvi pszichiátriai intézmény munkáját veszi át, a jövő év áprilisáig átmenetileg csak a szülészet üzemelne ott harmincöt ággyal.
A sebészeti, belgyógyászati, fül-orr-gégészeti és szemészeti betegek gyógyítását a Borsod megyei kórház – az észak-magyarországi ellátási térség csúcsintézménye – kapja meg, ahol a tervek szerint ugyancsak áprilisban fejeződik be egy jelentősebb fejlesztés. „Cserébe” Kazincbarcika a pszichoterápiás feladatokat venné át innen, megtartva hatvan ápolási, valamint negyven krónikus belgyógyászati ágyát.
Ennél nagyobb átszervezés a térségben nem várható, a múlt heti egyeztetésen már csak a párhuzamosságok megszüntetését célzó szakmacsere került szóba a megyei intézmény és a miskolci városi kórház (MISEK) között. Eszerint a csúcsintézménybe koncentrálnák a két kórház sürgősségi – főként sebészeti – beavatkozásait, a halasztható esetekkel pedig a MISEK foglalkozna.
A profilváltó intézmények közé tartozik a tapolcai kórház a nyugat-dunántúli térségben. Itt is megszűnne az aktív fekvőbeteg-ellátás, hogy átadja helyét az egynapos beavatkozásoknak. Emellett rehabilitációs fejlesztések is várnak az intézményre. Pápán néhány kisebb szakma – szemészet, fül-orr-gégészet, urológia – kapacitása csökken, ami a tervek szerint összesen harminc ágyat érint. A kórház profilja a járóbeteg-szakellátás és a mozgásszervi rehabilitáció irányába változik. A térségben már 2007-ben megszűntek a zirci és a várpalotai intézmény aktív kapacitásai.
Országosan körülbelül 2500 aktív ágy szűnne meg, ami csaknem kétezerrel kevesebb a korábban tervezettnél. A csökkentést azonban kevesli a szakmai kollégium menedzsment és egészség-gazdaságtani tagozatának vezetője.
Sinkó Eszter szerint „nagyobbat kellett volna vágni” az ellátórendszeren, hogy legyen forrás a béremelésekre, de ez fokozottabb politikai kockázattal járt volna. Hozzátette, az intézmények ugyan eltérő mértékben kaptak forrást korábbi tulajdonosaiktól, ám országos szinten az egészségügyi kiadásoknak legalább a négy százalékát az önkormányzatok biztosították. Ez az összeg – mondta – a jövőben hiányozik majd, miközben az állami irányítási rendszer kiépítése jelentős többletkiadásokkal járhat, ráadásul a döntések útja is hosszabb lesz.
