2012. február 23-án, a Figyelő konferenciáján született
Konszenzus az egészségügyi ágazatról
Medicina XXIV. címmel tartott konferenciát 2012. február 23-án a Figyelő című hetilap. A 265 regisztrált résztvevő az ágazatban megkezdett tulajdonváltásról, az egészségügyi intézmények adósságának rendezéséről, az emberi erőforrás helyzetről, valamint a gyógyszer- és az orvostechnikai eszközök finanszírozásról tanácskozott. A jelenlévők között országgyűlési képviselők, gyógyító intézmények vezetői, orvosok, szakdolgozók, gyógyszerészek, érdekvédelmi, szakmai és gazdasági szervezetek képviselői voltak. A szakmai vitát követően a résztvevők az alábbi konszenzus dokumentumot fogadták el.
A délelőtti szekció előadásai és a vita elsősorban a gyógyító intézmények működési feltételeivel foglalkozott. A vitát követően az alábbi konszenzus megállapításokat fogadták el:
- A jelenlegi egészségügyi rendszer nagyon rossz állapotban van, erőteljes kormányzati lépésekre van szükség a további erodálódás megakadályozása érdekében.
- A szakma által támogatott Semmelweis Tervet - az esetlegesen felmerülő érdeksérelmek miatt - nem szabad felpuhítani, ellenben az átalakítás ütemének felgyorsítását a kapacitások átrendezése terén indokoltnak látjuk.
- A kórházon kívüli ellátórendszerben eddig kevés érdemi kormányzati beavatkozást figyelhettünk meg. Még az idei esztendőben fontos lenne a járóbeteg-ellátásban (szakrendelőknél és a háziorvosi rendszerben) tervezett változtatások konkrét részleteit megismerni.
- Tisztában vagyunk a hazai kritikus gazdasági helyzettel, ezért úgy véljük, nehéz időkben különösen indokolt, hogy a kormányzat illetve a Parlament prioritásokat állítson fel a forrásallokáció hatékonyságának növelése érdekében. Az egészségügynek ott a helye a legfontosabb prioritások között, különösen a humánerőforrást érintő krízisek okán. Erre való tekintettel javasoljuk, hogy még az év első felében az érintettekkel egyeztetve rövid-, közép-, és hosszú távú tervet dolgozzanak ki az emberi erőforrás itthon tartására, amelyhez alapvetően kormányzati forrásokból kell többletjuttatást biztosítani. Elkerülhetetlen az életpályamodellek kidolgozása is, további halogatásnak nincs helye.
- Az egészségügyet változatlanul szolidaritási alapon működő, alapvetően közfinanszírozott ellátó rendszerként értelmezzük, amely fenntartásához további közforrások bevonása nélkülözhetetlen. Javasoljuk az egészségügyet érintő forrásteremtés vonatkozásában a fogyasztáshoz köthető adók nagyobb mértékű beemelését. Jó iránynak tekintjük a népegészségügyi termékadó, valamint a baleseti adó megjelenését a források oldalán. Ennek ellenére megkerülhetetlen a magánforrások kiegészítő területeket érintő, de szervezett, szabályozott módon való becsatornázása. Várjuk, hogy a kormányzat átfogó javaslatot tegyen le az asztalra a magánforrások bevonására.
- Az innováció ellátórendszerbe történő bekapcsolása létfontosságú az orvosi és egyéb technológia folyamatos fejlődése miatt. A kormányzati szándékok ennek biztosítására nem ismertek. Fontos lenne, hogy a szakmai közvélemény megismerhesse a tárca ez irányú javaslatait.
- A korszerű szakmai eljárásrendek, protokollok ma már ilyen finanszírozás mellett betarthatatlanok. A kormányzat döntsön arról, vissza kíván-e lépni az eljárásrendek, protokollok vonatkozásában az olcsóbb technológiák felé, vagy kiegészítő források után néz.
A délutáni szekció előadásai és a vita elsősorban a gyógyszerágazattal foglalkozott. A vitát követően az alábbi konszenzus megállapításokat fogadták el:
- A gyógyszer és gyógyászati segédeszköz közkiadások csökkentése a kormányzati célkitűzések egyik hangsúlyos eleme, amelynek végrehajtása érinti az egészségügyi szolgáltatókat, az egészségügyi dolgozókat, a kereskedelem szereplőit, a gyártókat és legfőképp a betegeket. Az ágazat egészét érintő beavatkozásokat csak az érintettekkel folytatott szakmai egyeztetések és megfelelő hatásvizsgálatok elvégzése után érdemes végrehajtani.
- A Széll Kálmán Terv miatt a közbiztosító gyógyszerkasszájának kurtítása (idén 83, jövőre és utána 120-120 milliárd) miatt veszélybe kerülhet a betegek gyógyszerellátása. Elkerülhetetlen, hogy a kormányzat a többletkiadások egy részét ne hárítása át a gyógyszerpiac egyes szereplőire, azaz a gyártókra, forgalmazókra és a betegekre. Fontos volna azon kormányzati szándék deklarálása, hogy az egyes piaci szereplőket milyen mértékben érintik a többletterhek, illetve ezzel párhuzamosan biztosítani kell, hogy független szakmai szervezetek a tényleges többletterheket mérni tudják.
- Az egészségipar a gazdaság húzóágazata lehetne. Ennek eléréséhez azonban szükséges hosszú távú nemzeti egészségipar-politikai koncepció kidolgozása az érintettek bevonásával.
- A gyógyszeripar jelentős egészségügyi és nemzetgazdasági hozzáadott értéket képvisel, ezért lenne fontos az ágazatot érintő jelentős mértékű adózás megszűntetése. A többi nemzetgazdasági ágazatból 2013-tól kivezetik a különadókat, de a gyógyszeripari különadók kivezetéséről nem esett szó az utóbbi időben. A kiszámíthatóság miatt helyes lenne a gyógyszerágazatban is határidőt szabni a különadók kivezetésére.
- A bizonyítottan költség-hatékony innovatív orvosi technológiák (pl. gyógyszerek, orvos technológiai eszközök) alkalmazása megkérdőjelezhetetlen a gyógyításban, ezért fontos volna egyértelmű egészségpolitikai állásfoglalás arról, hogyan biztosítható a költség-hatékony innovatív technológiák alkalmazása a hazai egészségügyi rendszerben.
- A generikus gyógyszerprogram jelenleg az árak folyamatos csökkentésén alapul. Fontos volna azon kormányzati elképzelések megvitatása, hogy milyen módszerekkel biztosítható egy ilyen rendszerben a gyógyszerellátás biztonsága, és a betegek adott hatóanyagra vonatkozó terápiahűsége.
- Az egészségügyi intézmények finanszírozási rendszerét oly módon kell átalakítani, hogy nagyobb eséllyel legyen biztosítható az intézmények kiegyensúlyozott gazdálkodása, a gyógyszer és orvos technológiai beszállítókkal szembeni fizetési kötelezettségek törvényben előírt határidejének teljesítése.
Prof. Dr. Géher Pál a Semmelweis Egyetem Budai Irgalmasrendi Kórház tanára, a konferencia elnöke
|
Dr. Sinkó Eszter A Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ helyettes vezetője, a konferencia moderátora |
Dr. Kaló Zoltán Az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutató-Központ vezetője, a konferencia moderátora |
Nógrádi Tóth Erzsébet a Figyelő egészségügyi szerkesztője, a konferencia szakmai bizottságának elnöke |
Budapest, 2012. február 23.