Nagy ígéretekkel érkezik a szarvasmarha genom

A Science magazin legutóbbi számában publikált eredmény nem akármilyen munka diadala. A szekvencia kibogozásán 25 ország 300 tudósa dolgozott 6 éven át. A szarvasmarha (Bos taurus) genomja körülbelül
22 000 különálló gént tartalmaz, melyek 80 százaléka megegyezik az ember génjeivel. A kutatók azt is felfedezték, hogy az ember kromoszómáinak elrendeződése jobban hasonlít a teheneknél észlelt sémához, mint az emberi betegségek és azok kezelésének tanulmányozásához széles körben alkalmazott patkányokéhoz és egerekéhez.
A „Szarvasmarha Genom Szekvenáló Projekt” a világszerte elterjedt, brit tenyésztők által kinemesített fajon, a Herefordon alapul. A közepes méretű fajta képviselői jellemzően szabályos vörösesbarna-tarkák (az állatok feje, martájéka, hasalja és farokbojtja fehér) és főként a húsiparban népszerűek. A 35 millió dolláros projektet az USA Mezőgazdasági Kutató Szolgálata és a szintén amerikai Baylor Orvosi Egyetem kutatói vezették.
„A szarvasmarhaipar rendkívül fontos az Egyesült Államok mezőgazdaságának, az Államok több mint 94 millió szarvasmarhát számláló állományának értéke 49 milliárd dollár” – mondta Tom Vilsack, mezőgazdasági miniszter. „A szarvasmarha genom megismerése és maga a szekvencia lehetővé teszi a kutatók számára a tehenek betegségeinek genetikai alapjainak meghatározását, ami egészségesebb hús- és tejtermelést eredményezhet, miközben csökkentheti a termelők antibiotikum függőségét.”
„A szarvasmarha génállomány szekvencia új ablakot nyit saját génállományunkra is” – tette hozzá a Nemzeti Egészségügyi Intézmények igazgatója, Raynard Kington. „Az emberi genom összevetése számos más fajéval, köztük a szarvasmarháéval, tisztább képet adhat az emberi génállomány működéséről.”
A génállományok adataiból jobb stratégiákat fejleszthetnek ki a szarvasmarhákat érintő betegségek kezelésére és megelőzésére, melyek közül nem is egy, például a szivacsos agysorvadás, ismertebb nevén a kergemarha-kór, embereknél is jelentkezhet. Ezen felül a szekvenálásból kapott információ „értékes forrássá fog válni és átalakítja a tej és a hús szarvasmarhák tenyésztésének módozatait” – fűzte hozzá Richard Gibbs, a Baylor Emberi Génállomány Szekvenáló Központjának tudósa. „A tejipar már ma is alkalmazza az utóbbi években kifejlesztett genetikai eszközöket, ami szerintünk hamarosan a húsiparban is alkalmazhatóvá válik. Reméljük a kapott információk segítenek a szarvasmarhák által képviselt környezeti problémák, mint a csordák által kibocsátott üvegház gázok csökkentésében is.”

Balázs Richárd, sg.hu