Munkácsy a nagyvilágban

Magyar táj, párizsi ecsettel

Urasan feszít a bejárat mellett elhelyezett hatalmas fotón Munkácsy Mihály: hófehér öltöny, sétapálca, lakkcipő, pöttyös selyemsál. A búskomor magyar valóság tragikumra fogékony, nehéz fajsúlyú festője helyett ezúttal a világszerte legismertebb magyar festő új oldalára, az européer világfi, ünnepelt művész és életművész Munkácsyra hívja fel a figyelmet a Magyar Nemzeti Galéria tárlata. A történelmünkben olyannyira megszokott „szegény sorsú magyar művész” sorsával homlokegyenest ellentétes pályájú alkotóként, a kor divatos műfajainak virtuóz alkalmazójaként állítja elénk a kiállítás; anyagának mintegy kétharmadát külföldi közgyűjteményekből és magángyűjtőktől (köztük az amerikai magángyűjtő Pákh Imrétől, a Debrecenben látható Golgota tulajdonosától) kölcsönözték. New York-i és moszkvai, düsseldorfi és hamburgi, párizsi és wuppertali gyűjteményekből egyaránt kerültek elő vásznak.