MTA-ról, várólistákról – napirend előtt a parlamentben (Frissítve: megszavazták...)

Párbeszéd: az akadémiai vagyonra akarja a kormány rátenni a kezét

Mellár Tamás (Párbeszéd) úgy vélekedett, hogy az akadémiai intézetek "szétverésének" egyik oka, hogy a kormány szeretné rátenni a kezét 100-300 milliárd forintos akadémiai vagyonra. A másik ok, hogy a következő uniós költségvetési periódusban főként közvetlenül az intézmények kapnak majd forrásokat, és jelenleg nincs olyan kutatóintézet, amely Fidesz-közeli, és képes lenne ezeket a forrásokat elnyerni. Ennek a lehetőségét szeretnék megteremteni – tette hozzá a képviselő.

Szerinte az innovációt nem azokon kell számonkérni, akik az alap- és az alkalmazott kutatást végzik, hanem a kormányon és a vállalkozói szférán. A kormány többet is tehetne, mivel a kutatás-fejlesztési kiadások tavaly a GDP 1,3 százalékát tették ki, míg az uniós átlag 2 százalék felett van. Az Akadémia költségvetése a GDP 0,1 százalékát sem teszi már ki.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára visszautasította az ellenzéki képviselő "sejtetéseit" és vádjait a kutatóintézeti hálózat átalakításával kapcsolatban. Mint mondta, az MTA és a kutatóintézetek feladata, hogy lehetőség szerint minél jobban ki tudják szolgálni a magyar társadalom és gazdaság igényeit. A tárgyalások jelenleg is folynak az MTA-val, azok remélhetőleg hamarosan be is fejeződnek. Szerinte az MTA vezetése eljutott odáig, hogy a megegyezés irányába hajlik, érdekelt abban, és megérti a kormány által kitűzött célokat.

DK: nem csökkentek a várólisták

Varju László (DK) szerint az egészségügyért felelős Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének állításával ellentétben nem rövidültek a várólisták. Azt mondta, különös figyelmet kellene fordítani a várólisták csökkentésére, de a kormánynak nem éri meg a betegek, gyengék életben tartása.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felidézte, hogy a szocialista kormány várólista-csökkentése abból állt, hogy bevezette a vizit- és a kórházi napidíjat, hogy a betegség első jeleit magukon észlelőket távol tartsa az orvostól. A Fidesz-KDNP ezzel szemben többletforrást biztosított a várólisták csökkentésére, illetve átlátható, online nyilvántartást hozott létre. Hozzátette: a várólisták csökkentésére 26 milliárd forintot fordítottak, idén is 5 milliárd forint többletforrást biztosítanak rá. Míg 2012-ben 70 ezer fő volt a várólistákon, addig mostanra ez a szám 28 ezerre csökkent.

Vagyonkezelésre is létrehozható alapítvány, átvehetik az MTA kutatóintézeteit is

A jövőben vagyonkezelésre is létrehozható alapítvány – döntött az Országgyűlés kedden a kormány javaslatára.

A parlament 124 igen, 50 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadta el a Trócsányi László igazságügyi miniszter által beterjesztett, a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatot. A jogszabály szerint vagyonkezelő alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt célok és feladatok megvalósítására alapítható. Az alapítvány a javára rendelt vagyon kezelése mellett bizalmi vagyonkezelést is végezhet.

A vagyonkezelő alapítvány létesítésének tőkeminimuma hatszázmillió forintnak megfelelő vagyon. Pénz mellett a vagyon nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásból (apportból) is állhat. Közérdekű célra is létre lehet hozni ilyen alapítványt. Közérdekű cél a nevelési-oktatási, kutatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése.

Az alapító az alapítói jogokat az alapítványra ruházhatja, valamint azok gyakorlására az alapítvány – legalább ötfős – kuratóriumát is kijelölheti. Ez érintheti az alapítói jogok teljes körét, de azok egy részét is. Felügyelőbizottság kijelölése és annak működése, továbbá állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező. Ha az alapító az alapítói jogok gyakorlására a kuratóriumot jelölte ki, illetve ezeket a jogokat az alapítványra ruházta át, akkor az alapítónak vagyonellenőrt kell kijelölnie a vagyongazdálkodás ellenőrzésére.

Az alapító okirat tartalmazza a vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető céljait és elveit, illetve rögzíthető benne a befektetési szabályzat. Az alapító meghatározhatja a vagyonnak azt a mértékét, amely alá az alapítvány vagyona nem csökkenhet, ez a tőkeminimumnál kevesebb nem lehet. Meghatározás hiányában a tőkeminimumot kell ilyennek tekinteni.

A törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.