Mozgásban a felsőoktatás

Új törvénnyel teljesen új alapokon

Gyökeresen átalakul a magyar felsőoktatás képzési rendszere, menedzseri szemlélet érvényesülhet az egyetemek és a főiskolák irányításában, az infrastruktúra fejlesztésében pedig megnyílik az út a magántőkének – ezek a főbb gondolatok körvonalazódnak az új felsőoktatási törvény tervezetében. Az ördög azonban a részletekben lakik, azok pedig szüntelenül változnak.

Az utóbbi időben szinte nem volt olyan hét, hogy valamely fórumon ne tiltakoztak volna a felsőoktatási törvény tervezete ellen az egyetemi, tudományos szféra szereplői. Az új jogszabály két éve, szűnni nem akaró viták közepette készül és változik.

Olyannyira, hogy a különböző fórumok résztvevői gyakran olyan elképzelések ellen tiltakoznak, amelyek már nem is szerepelnek a legutolsó tervezetben. Az oktatási tárca honlapján a koncepciónak csaknem egy tucat változatát olvashattuk, majd olyan sűrűséggel módosult a nyáron már törvényi formába is öntött szöveg, hogy időközben dátummal kezdték jelölni, éppen melyik verzióról van szó.

Összehangolt rendszerek

A reformtervezet képlékenysége ellenére az alapcél változatlan: összhangba hozni a magyar felsőoktatási képzést a többi európai államéval és bevezetni a többciklusú képzést. Hazánk még 1999-ben, harminc másik országgal együtt írta alá Bolognában azt a nyilatkozatot, amelyben a csatlakozók vállalták, hogy mindezt 2010-ig megvalósítják az egységes európai felsőoktatás kialakítása érdekében. Tavaly ősszel egy berlini tanácskozáson ezek az országok úgy döntöttek, már 2005-ben elkezdik az átállást az új oktatási formára. A magyar felsőoktatás azonban jelenleg még nehezen átjárható, duális szerkezetű. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hallgatók vagy egyetemre, vagy főiskolára járnak, a kettő között lényegében nincs átjárás. Hiába tanult valaki valamelyik főiskolán három évig egy tárgyat, ha egyetemi szintű diplomát is szeretne ugyanebből – ritka kivételektől eltekintve –, kénytelen elölről kezdeni, és újabb öt évet áldozni ugyanazokra a tanulmányokra. Az ezzel összefüggő másik probléma, hogy bár Európa egyetemeinek kapui az uniós csatlakozás óta nyitva állnak a magyar hallgatók előtt is, a hazánkban végzett tanulmányokat nehéz elfogadtatni más országokban, ha ott egészen más rendszerben folyik az oktatás.