Még csak petícót írnak, utána be is keményíthetnek a fogorvosok
Tiltakozó akcióhoz indítottak aláírásgyűjtést az alapellátó fogorvosok, kiszámítható, a költségeket fedező finanszírozást kérnek – írja a Népszava.
Ez nem politikai akció, hanem segélykiáltás – mondta a Népszavának a kezdeményezés egyik szervezője Poncz Róbert fogorvos. Szerinte mára fenntarthatatlanná vált a közfinanszírozott fogászati alapellátás, mert a kezelésekért fizetett állami térítés már a legalapvetőbb ellátások költségeit sem fedezik. Például – mint mondta - a foghúzásért az állam jelenleg 600 forintot fizet, miközben "egy orvos vállalkozásának a foghúzás legalább 10 ezer forintnyi költséggel jár. Egyetlen ampulla érzéstelenítő ára körülbelül 300-500 forint" így, ha valakinek két adag érzéstelenítő kell, akkor már a fog eltávolítása előtt "gyakorlatilag a teljes NEAK-finanszírozást felhasználtuk”.
Poncz Róbert szerint a NEAK-díjból még telnie kellene az egyszer használatos anyagokra, a sterilizálásra, a műszerek fertőtlenítésére, a veszélyes hulladék elszállíttatására, a bérekre és a piaci alapú rezsi költségekre is. "A rendelőben kell világítani, a gépeket működtetni, a műszereket sterilizálni " - fogalmazott. Szerinte a fogmegtartó kezeléseknél sem jobb a helyzet: "egy nagyobb esztétikus tömésért körülbelül. 3000 forint jár, miközben már a felhasznált korszerű anyagok költsége meghaladja ezt az összeget". A gyökérkezelésnél pedig "a fog megnyitásáért, a csatornák felkutatásáért 400 forintot utal a NEAK, a csatornák tisztításáért alkalmanként 140 forintot fizetnek", miközben csak egy gépi gyökérkezelő tűsorozat ára elérheti a 20 ezer forintot.
A fogászati alapellátás működőképességének megőrzéséhez legalább 60 százalékos emelésre lenne szükség. Számításaik szerint a jelenlegi 86 milliárd forintos éves keretet legalább 140 milliárd forintra kellene emelni. Enélkül a rendszer tovább gyengül, és ennek leginkább azok a betegek látják majd kárát, akiknek nincs más lehetőségük ellátáshoz jutni.
A most formálódó demonstráció kapcsán Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, a Magyar Orvosi Kamara korábbi alelnöke elmondra, hogy bár korábban emelték a díjakat, a háziorvosi és a fogorvosi praxisok finanszírozása közötti különbség nem tűnt el. Sőt az infláció, az energiaárak emelkedése, az importált anyagok drágulása és a munkabérek növekedése részben vagy egészben elvitte a korábbi többletet.
A fogorvosi alapellátásban bár volt, de nem valósult meg minden praxisra kiterjedő, egységes bérrendezés. Ez azért is okozott feszültséget, mert ugyanazokat az anyagokat és eszközöket a kisebb támogatásban részesülő rendelőknek is meg kellett vásárolniuk. A rezsi, a sterilizálás vagy a gépek javításának költsége nem lett alacsonyabb attól, hogy egy praxis a támogatásnak csak egy részére volt jogosult. Nagy Ákos szerint most megint gyors kormányzati beavatkozásra volna szükség, mert a finanszírozási különbségek már nemcsak az egyes praxisok gazdálkodását, hanem a betegek ellátáshoz való hozzáférését is befolyásolják.
A korábbi szakmai összesítések szerint három év alatt mintegy ötven alapellátó fogorvosi praxis szűnt meg, jelenleg 250 praxisban nincs fogorvos. Körülbelül 140 ezer ember olyan körzetben élhet, ahol megszűnt a praxis, további mintegy 740 ezer ember pedig tartósan betöltetlen fogorvosi körzethez tartozhat. A betöltetlen körzetekben az önkormányzatok helyettesítéssel próbálják fenntartani az ellátást.
