Mortalitás nem-kardiológiai műtét után
Hat kontinens 40 000 betegének adatait vizsgálva kanadai kutatók feltárták, mikor és milyen okból halnak meg az emberek nem-kardiológiai műtétet követően; a legtöbb haláleset kardiovaszkuláris okhoz köthető.
A kanadai McMaster University szakértőinek a vezetésével végzett vizsgálatba – VISION study (Vascular events In noncardiac Surgery patIents cOhort evaluatioN) – olyan 45 évesnél idősebb betegek kerültek – összesen 40 004 fő -, akik nem-kardiológiai műtétet követően legalább egy éjszakát kórházban töltöttek. A betegek 14 ország 27 központjából, hat kontinensről (Észak- és Dél-Amerika, Ázsia, Európa, Afrika, Ausztrália) kerültek ki. A műtét után 30 napig monitorozták az esetleges komplikációk előfordulását. Az eredményeket az Európai Kardiológus Társaság augusztus végén tartott konferenciáján ismertették.
A nem-kardiológiai műtétet követően a betegek 1,8%-a halt meg 30 napon belül. Az elhalálozottak 71%-a kórházban hunyt el (ezen belül 0,6% a műtőben), míg 29% a kórházból való hazabocsátása után.
A 30 napos posztoperatív periódusban összesen 8 féle, halálhoz vezető perioperatív komplikációt azonosítottak, ezek közül 5 kardiovaszkuláris természetű volt; a három leggyakoribb komplikáció a halálesetek háromnegyedéért volt felelős (nem-kardiológiai műtétet követő myocardiális sérülés/MINS: 29%, major vérzés: 25%, szepszis: 20%).
Mint nyilatkozatában a vizsgálatot vezető Philip J. Devereaux kiemelte, a kardiológusoknak fontos szerepük van a betegbiztonság fokozásában a nem-kardiológiai műtétek kapcsán is: vér- és képalkotó vizsgálatokkal kell azonosítaniuk a nagy kockázatú betegeket, akiket preventív terápiában kell részesíteniük, így lehetőség szerint meg kell akadályozniuk az arritmia kialakulását és a vérrögképződést, csökkenteniük kell a magas vérnyomást és a magas koleszterinszintet.
A VISION vizsgálat korábbi eredményei arra utalnak, hogy a nem-kardiológiai műtétet követő myocardiális sérülés/MINS egy egyszerű vérteszttel azonosítható (nagy szenzitivitású troponin T kimutatása), így lehetővé válik a korai intervenció és a további komplikációk megelőzése (Botto F. et al.: Myocardial injury after noncardiac surgery: a large, international, prospective cohort study establishing diagnostic criteria, characteristics, predictors, and 30-day outcomes; Anesthesiology).
A vizsgálat legújabb szakaszában a kardiovaszkuláris komplikációkat számba véve kiderült: a betegek 13%-ánál következett be MINS, ami 2,6-szeresre növelte a 30 napon belüli mortalitás kockázatát; major vérzés a betegek 16%-ánál következett be, és 2,4-szeres kockázatnövekedéssel járt; a betegek 0,9%-ánál alakult ki kongesztív szívelégtelenség, ami 1,6-szeresére növelte a kockázatot, míg a betegek 0,3%-ánál következett be stroke (1,6-szeres mortalitási kockázatnövekedés).
A műtétet követő 30 napon belüli mortalitás kockázatát növelő nem-kardiovaszkuláris komplikációk a következőképpen alakultak: fertőzés: a betegek 5,4%-a esetén (1,9-szeres mortalitási kockázatnövekedés); szepszis: a betegek 4,5%-a esetén (5,7-szeres kockázatnövekedés); dialízist szükségessé tevő akut veseelégtelenség: 0,3% (4,7-szeres kockázatnövekedés).
A kutatók kifejtik: eredményeik arra utalnak, hogy jobb monitorozásra van szükség a posztoperatív időszakban a veszélyeztetett betegek felismerése és jobb kezelése érdekében.
