hirdetés
2024. március. 19., kedd - József, Bánk.

MOK vs. államtitkár: csak előkészítés után vezethetőek be minőségi indikátorok

Minőségi indikátorokat és ezen alapuló kiegészítő ösztönzési rendszert csak megfelelő előkészítés majd tesztelés után lehet bevezetni.

Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárt levélben tájékoztatta a Magyar Orvosi Kamara elnöksége arról, hogy támogatják a teljesítmény és a minőség mérését, ugyanakkor nem támogatják a minőségi indikátorok alapján végzett alapbér-differenciálást az egészségügyben.

Álláspontjuk szerint az alapbérnek mindenkire vonatkozóan a bértábla szerint egységesnek kell lennie, ez egészülhet ki szakterületi és pozicionális pótlékokkal és mozgóbér jellegű ösztönzőkkel. Az utóbbi két kategória forrása nem lehet az alapbér.

A minőség mérése – akár egyénre lebontva is – elsősorban a betegbiztonságot, a minőség javulását, a folyamatos fejlődést, a tanulást kell, hogy támogassa.

Az egyéni teljesítmény mérése önmagában, az intézmény – részleg teljesítményének mérése nélkül nem vezethető be. Az egyéni teljesítmény mérés értékelés nem szakadhat el az intézmény/osztály szintű teljesítmény méréséről, tehát egységes indikátor rendszert kell kialakítani.

Az intézményi és egyéni minőség és teljesítmény a szakterületek, az ellátási szintek és az eltérő helyi adottságok miatt egyszerű, gyorsan bevezethető metodikával nem mérhető, ezért komolyabb előkészítést igénylő metodikára van szükség. Ezt indokolja a minőség komplex mérésének kulturális előzmény nélkülisége is.

Mindemellett egyértelmű és változatlan az álláspontuk abban, hogy az alapbér emelését a törvény szerint kell végrehajtani, ez nem lehet a teljesítmény alapú bérezés alapja.

A fentiekből következik, hogy a mennyiségi és minőségi indikátorokat és az ezen alapuló kiegészítő ösztönzési rendszert csak megfelelő előkészítés, majd megfelelő idejű tesztelés után lehet bevezetni.

Első körben az indikátorokat csak mérésre szabad használni, majd amikor az indikátor alapú valid értékelés már a rendszer részeként jól működik, akkor elkezdődhet az egészségügyi ellátás minőség-alapú fejlesztése.

Tehát a jó sorrend:

  • minőségi és teljesítmény indikátorok kidolgozása megfelelő előkészítéssel és széleskörű konzultációval, nemzetközi jó gyakorlatok adaptációjával, például nemzetközi szakmai regiszterek tapasztalatainak felhasználásával,
  • teszt mérések indítása különböző szegmensekben,
  • a mérés és értékelés után általános, kötelező bevezetése, a minőségi adatszolgáltatás akár finanszírozással való összekötésével egyetemben,
  • a gyakorlati tapasztalatok kiértékelése, majd visszacsatolása a rendszerben szereplőkhöz, így nemcsak az egészségügyi irányítókhoz és orvosokhoz, hanem a betegekhez is publikus formában, hogy értékalapú döntéshozatalukban támogassuk őket,
  • indikátorokon alapuló szakmai döntéshozatal, a fejlesztési irányok meghatározása és megvalósítása, azok folyamatos ellenőrzése és visszacsatolása a rendszer szereplőihez.

Fontos rögzíteni, hogy a béremelés következő üteme az Eszjtv. és a 2023-as költségvetési tv. alapján 2023. január 01-től jár.

A differenciált minősítési rendszer kidolgozására, bevezetésre, a kb. 20.000 minősítés elkészítésére és a jogorvoslati feltételek kidolgozására idő és előzetes teljeskörű tájékoztatás szükséges, ugyanis szakmai és kulturális előzmény nélkül ezeket lehetetlen bevezetni úgy, hogy az ne ellenállást és megosztottságot eredményezzen, mely szintén veszélyeztetné az egyébként is törékeny egészségügyi rendszert.

Azt is rögzíteni kell, hogy a teljesítmény és minőség mérése az ellátórendszer, a szakterületek sokszínűsége, a tevékenységek eltérő formája, jellege stb. miatt nem oldható meg egyetlen egységes indikátor rendszerrel (nem lehet azonos indikátora egy szívsebésznek, egy háziorvosnak és egy krónikus belgyógyászaton dolgozónak) , és ez tovább növeli az előkészítési igényt, bár itt is a nemzetközi jó gyakorlatokra és a hazai szakmai szervezetekre támaszkodhatunk.

Összefoglalás

Az  egészségügyi  indikátorok  minél  előbbi  bevezetését  és  ezek  nyilvánosságát – intézményi és egyéni szinten is – a MOK támogatja, de ezek kidolgozása hosszabb időt vesz igénybe, teszt időszakok szükségesek, és ha már maga a mérési metodika és ezek adatainak nyilvánossága beépül a rendszerbe, akkor lehet ezekhez megfelelő ösztönzőket kötni a nemzetközi jó gyakorlatoknak megfelelőenolvasható az egészségügyért felelős államtitkárnak küldött levélben.

hirdetés

Könyveink